Főoldal / Szalézi világ / Kongói DK – Több ezer lakóhelyét elhagyni kényszerült ember Gomában
Kongói DK – Több ezer lakóhelyét elhagyni kényszerült ember Gomában
2024-06-06 Csütörtök | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
misszió • menekültek • Afrika •
A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Észak-Kivu régió fővárosának, Gomának a történelmét számos szörnyű esemény jellemzi, elég, ha a Nyiragongo vulkán kitörése által okozott pusztításra, az 1994-es ruandai népirtáshoz kapcsolódó véres eseményekre– ami viszont az első és a második kongói háborút táplálta –, a gerillaháborúk több epizódjára és a Luca Attanasio olasz nagykövet elleni közelmúltbeli támadásra gondolunk. Az M23 csoport lázadói és a fegyveres erők közötti háború súlyosbodott, és 2022 novembere óta több ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerült ember menekül az országból, akiknek száma meghaladta a több mint 7 milliós rekordszámot . A lázadók egy újabb offenzívában szálltak szembe a kongói hadsereggel, jelentősen megnövelve az általuk már ellenőrzött területet.
A szalézi missziót ezen a területen 1997-ben alapították, itt a Don Bosco Ngangi Központ évek óta referenciapontot jelent minden segítségre szoruló számára, különösen a fiatal lányok számára, akiket szívesen látnak és követnek pszichológiai, oktatási és szakmai támogató tanfolyamokon.
Sürgősségi beavatkozási projekt
Emberek ezrei, férfiak, nők, gyermekek és idősek menekültek el a régió legveszélyesebb területeiről. Gyermekek, idősek és fiatalok százai kerülnek elfogadhatatlan körülmények közé az út szélén, akik befogadó családokat keresnek, mások pedig azokat a táborokat veszik célba, ahol lehetőségük van a befogadásra. Közülük több százan elfoglaltak néhány szalézi missziót, és táboroztak Shasha, Don Bosco Ngangi, Kanyaruchinya, Rusayo és Bulengo táboraiban, ahol hevenyészett menedékeket hoztak létre nylonból, lepedőkből és bokrokból. Mások betörtek a szomszédos területeken élő családokhoz és azonnali segítséget kértek élelemre és vízre. Több mint 25 000 kitelepített család él a kitelepítettek táboraiban. Többségük alultápláltságban szenvedő, több mint egy éve iskolába nem járó gyerek, és terhes nők, idősek, fogyatékkal élők azok, akik a leginkább küzdenek az életükért ebben az állapotban. Az élelemhiány és a szörnyű egészségügyi körülmények miatt számos fertőzés fordul elő, például kolera és légúti megbetegedések.
A szalézi misszionáriusok megnyitották műveik kapuit a legkiszolgáltatottabbak fogadására, megszervezték magukat a humanitárius segítségnyújtás garantálására, de támogatásra van szükségük, a segély nem elég. Don Jean-Pierre Muhima, a Don Bosco Ngangi mű igazgatója felhívást intézett az egész szalézi és iskolai közösséghez, hogy az elszenvedett nehézségek ellenére mutassanak szolidaritást a hátuk a háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberekkel szemben. Don Bosco gomai fiai sürgős segítséget kérnek az ápolók és pszichológusok költségeinek támogatásában, valamint az alapvető szükségletek garantálásában: élelmiszer a családok számára a legsérülékenyebb gyermekek táplálására, sátrak, takarók, elemlámpák és lámpák elemekkel, ruházat 0-12 éves gyermekek számára, konyhai eszközök (edények, tányérok és csészék), gyógyszerek és higiéniai készletek (szappanok, medencék és vödrök).
A Don Bosco Szaléziak a kitelepítettek mellett folytatják az alapvető segélyek szétosztását, a Don Bosco-Ngangi kitelepítettek táborában jelenleg több mint 3500 család él, a Don Bosco Shasha táborban pedig körülbelül 1000 család. A legkisebbek naponta egyszer kapnak enni, a mindenkinek kiosztott étkezésen kívül. Az élelem és a víz adagolása szükséges ahhoz, hogy mindenkinek segíthessenek, bár nem lehet megjósolni, hogy az elkövetkező napokban, hónapokban hányan juthatnak még el a táborokba.
missionidonbosco.org/Szaléziak.HU
