Főoldal / Szalézi világ / Miért választotta Don Bosco védőszentjének Szalézi Szent Ferencet
Miért választotta Don Bosco védőszentjének Szalézi Szent Ferencet
2022-02-01 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Szalézi Szent Ferenc halálának 400. évfordulója alkalmából Ángel Fernández Artime atya, a szaléziak rendfőnöke elmagyarázza, miért Szalézi Szent Ferenc a Don Bosco által alapított szereztesrend védőszentje.
„Don Bosco, aki 1815-ben született és 1841-ben lett pap, intenzíven ivott Szalézi Szent Ferenc szellemiségéből egészen addig a pontig, hogy Szalézi Szent Ferenc mottója: »Da mihi animas, cetera tolle« – lelkeket adj, a többit vedd el – az életszabálya lett; még kis irodája bejáratához is ezt írta, élettervként; és egész életét Szalézi Szent Ferenc szellemisége és stílusa, szelídsége és optimizmusa vezérelte” – mondta Ángel atya.
A rendfőnök a továbbiakban elmondta az Aci Prensa Latin-Amerikai Katolikus Hírügynökségnek, hogy 1859-ben, a Szalézi Társaság születésekor Don Bosco kijelentette első követőinek: „Szaléziaknak fogjuk nevezni magunkat”... Nem azt mondta, hogy »boscóiaknak fogjuk magunkat nevezni«, akár az ő vezetékneve, nem! »Szaléziaknak fogjuk nevezni magunkat, mert Szalézi Ferenc lesz az ihletője mindannak, amit a fiatalok körében teszünk.«”
„Azaz nekünk, szaléziaknak teljes a kapcsolatunk Don Boscóval és Szalézi Szent Ferenccel, mint védőszentünkkel, mert »a kedvesség szentje« a fiatalokról beszélt” – tette hozzá.
Artime atya arra is emlékeztetett, hogy „Don Bosco és a szaléziak karizmája a fiatalság, vagyis a fiatalok oktatása és evangelizálása az egész világon”.
„Ez nem iskola – folytatta. – 1900 iskolánk, 2800 plébániánk, több mint 3000 oratóriumunk, ifjúsági központunk, utcagyerekeket befogadó otthonunk, egyetemünk, felsőoktatási intézményünk van... De a karizma nem az, amit csinálunk, hanem hogy elindulunk, hogy találkozzunk a fiatalokkal – fiúkkal, lányokkal – és sokszor még gyerekekkel is, akik elhagyatottak, sok városban az utcán élnek, és csak egyetlen célunk van: felkészíteni őket az életre, és segíteni, hogy értelmes életet éljenek. Ez lenne a definíció, ahogy a mai szaléziakat meghatároznánk, ahogyan azt Don Boscótól kaptuk” – mutatott rá.
Ily módon kiemelte Bosco Szent János lelkipásztori tapasztalatait a fiatalokkal Torinó börtöneiben – amit ma „megelőző nevelésnek” neveznek –, megakadályozni, hogy a fiatalok elveszítsék erkölcsi értékeiket, és olyan utakat válasszanak, amelyek a rossz felé vezetik, és akár börtönbe is juttathatják őket.
„A szalézi megelőző módszer nem csak egy pedagógiai módszer; ez egy életstílus, vagyis a fiúkat és a lányokat a Vele való létezés, a kapcsolatteremtés, együttlét módjába hozni, ami megakadályozza őket abban, hogy olyan utakon járjanak, amelyek a kárukra válhatnak…” – figyelmeztetett. Egyúttal tisztázzuk, hogy a nevelés és a megelőzés mindig abból áll, hogy „a hit nagy szabadsággal rendelkező oktatói legyünk”, hogy „a fiatalok felfedezhessék életük értelmét, akár Istenben is”.
Visszagondolva a legutóbbi Egyetemes Káptalanra, a rendfőnök felidézte, milyen szalézaikra van szükségük a mai fiataloknak: „Olyan szaléziakra van szükségünk, akik mindenekelőtt a belső emberi, Isten emberei, másokért élő emberek, de Istenből kiindulva, és mélyen gyökerezve Istenben. Olyan szaléziakra van szükségünk, akik képesek megszólítani a fiatalokat – fiúkat, lányokat – különösen a legszegényebbeket, a leginkább rászorulókat, az eltaszítottakat, ez nagyon erős elkötelezettség számunkra.”
Végül a szalézi rendfőnök kiemelte Don Bosco személyiségének azt a vonását, amely a leginkább segítheti a mai világot: „Mindenekelőtt reménnyel teli ember volt, aki hitte, hogy minden ember szívében mindig ott van egy kis jó, amit fontos felfedezni, megtalálni.”
„Olyan ember volt, aki hitt abban, hogy bármi lehetséges, ugyanakkor feltűrte az ingujját, hogy tegyen is valamit, bekopogjon egy ajtón, segítséget kérjen, ne legyen egyedül. Azt hiszem, hogy ez a mai üzenet: a világnak reményre van szüksége, nem üres szavakra, nincs szüksége szélhámosokra, hanem szilárd okkal rendelkező reményre van szüksége ahhoz, hogy éljen, és továbbra is bízzon azokban, akik körülötte vannak, és sokunk esetében arra, hogy továbbra is higgyünk abban, hogy Isten soha nem hagy el bennünket” – zárta gondolatait a rendfőnök.
Mercedes De La Torre - ACI Prensa/Szaléziak.HU
