Olaszország - Ferenc pápa a fiataloknak: Bátran törjetek az élre!
2018-08-13 Hétfő | #Egyház | ARCHIVÁLT
Ferenc pápa • fiatalok • találkozó •
Az októberi ifjúsági püspöki szinódusra való lelki készület jegyében a mintegy 200 olasz egyházmegye közel százezer olasz katolikus fiatalja gyűlt össze augusztus 11-én, szombaton délután a római Circus Maximusban, hogy együtt imádkozzanak, hogy megkérdezzék Ferenc pápát a számukra fontos kérdéseikről és hogy válaszaitól és a záróbeszédétől megerősödve térjenek vissza otthonaikba.
Bejártátok az olasz városokat és falvakat, hogy ideérkezzetek
A Szentatya mindenekelőtt köszönetet mondott az imatalálkozóért, melyet az októberi ifjúsági püspöki szinódusra tekintettel tartottak. Hálát adott azért is, mondta, hogy ezt a találkozót nagyon sok összefonódó út előzte meg, amelyen zarándokként vettek részt a fiatalok a püspökeikkel és papjaikkal együtt. Bejárták együtt Olaszország zarándokösvényeit, a hit és a kultúra kincsei közt, amit atyáitok hagytak rátok örökségül. Keresztülhaladtatok azokon a helyeken, ahol az emberek élnek és dolgoznak, életöröm és fáradtság közepette, városokban és szerte az ország falvaiban. Remélem, hogy alaposan magatokba szívtátok az olasz nép örömeit és nehézségeit, életét és hitét – bizakodott a Szentatya.
A feltámadás csodálatos hajnala: Mindenki fut és siet
Ferenc pápa a János evangélium 20. fejezetéből felolvasott örömhírre utalt (Jn 20,1-8), mely János és Péter apostolok első tapasztalatát mondja el a feltámadt Jézus üres sírjánál. János írja le azt az elképzelhetetlen hajnalt, amely egyszer s mindenkorra megváltoztatta az emberiség történelmét. Képzeljék el azt a hajnalt, melynek első fényeinél a szombatnapot követően az apostolok a sírhoz siettek! – kérte a pápa. Mária Magdolna értesítette őket. Péter és János pedig futnak. De futnak mindannyian, mert szükségét érzik annak, hiszen nincs vesztegetni való idő. Ahogy tette azt Mária is, miután Jézust foganta, azután elsietett Erzsébethez, hogy segítsen neki.
Nekünk is sok okunk van arra, hogy fussunk, mert olyan sok a tennivalónk és oly kevés az idő. Sokszor azért futunk, mert valami új, szép és érdekes vonz bennünket. Sokszor pedig épp ellenkezőleg, azért sietünk, hogy elmeneküljünk a fenyegetéstől és a veszélytől.
Mária megérteti velünk, hogy jobban érezzük a hitünket
Jézus tanítványai azért futnak, mert értesültek róla, hogy Jézus teste eltűnt a sírból. Ekkor Mária Magdolna, Péter és János szívük teljes szeretetével lélekszakadva futnak, talán attól a reménységtől is éltetve, hogy megpillanthatják az Urat. Mint az első nap során, amikor találkoztak vele: „Gyertek, nézzétek meg!” (Jn 1,39). János gyorsabban fut, biztosan azért, mert fiatalabb, de azért is, mert meg nem szűnően reménykedett, miután saját szemeivel látta meghalni Jézust. De azért is remél, mert ott állt közel, Mária mellett és éppen ez a közelség érintette meg a szívét. Amikor azt érezzük, hogy kicsinyke a hitünk vagy éppen langyos, akkor menjünk csak Máriához – buzdított a pápa – és ő majd megtanítja és megérteti velünk, hogy jobban érezzük a hitünket.
Attól hajnaltól kezdve újból feléledhet az életbe vett reménység
Attól a hajnaltól kezdve, kedves fiatalok, a történelem, többé nem ugyanaz! Az a hajnal megváltoztatta a történelmet. Az óra, melyben egykor a halál diadalmaskodott, valójában a vereségét mutatja meg. Senki és semmi, még az nehéz kő sem tudott ellenállni. Attól a hajnaltól kezdve minden helyen, ahol elnyomják az életet, ahol erőszak uralkodik, ahol megalázzák és lábbal tiporják az embert, újból feléledhet az életbe vetett reménység.
Ne elégedjetek meg azzal az óvatos lépessel, mellyel a sor végére álltok!
Kedves fiatalok, ti útra keltetek, hogy erre a találkozóra eljöjjetek. Örülök, hogy szívetek Jézusért dobog, mint Mária Magdolna, Péter és János szíve. És minthogy fiatalok vagytok, én, mint Péter, boldog vagyok, hogy láttam az ideseregléseteket, olyan gyorsan, mint ahogy egykor János érkezett, és szívetektől ösztönzést nyerek, melyek érzékenyek a Lélek szavára. Ne elégedjetek meg azzal az óvatos lépessel, mellyel a sor végére álltok. Bátran törjetek az élre, egy merész ugrással, hogy megálmodjátok és megvalósítjátok Isten Országát, elköteleződve egy testvéribb emberiségért. Szükségünk van erre a testvériségre, merjünk kockázatni érte: Avanti! Előre! – buzdított Ferenc pápa.
Csak az együtt járás teremti meg az Isten népét
Örömmel látom majd, hogy futásotok az egyházban gyorsabb, mint a lassúak és a félénkek futása, mert az a hőn szeretett Arc vonz benneteket, akit a szent Eucharisztiában imádunk és akit felismerünk a szenvedő testvérünkben. A Szentlélek ösztönözzön benneteket előre, mert az egyháznak szüksége van a bennetek rejlő lendületre, a szándékaitokra és a hitetekre. Ha pedig már elérkeztek oda, ahová nekünk még nem sikerült, akkor legyen türelmetek megvárni bennünket, ahogy János is megvárta Pétert az üres sírnál. Azt is megtapasztaltátok, hogy mekkora fáradságba kerül elfogadni a melletetek haladó testvért, de azt is megéreztétek, hogy milyen örömet ad a jelenlétük. Aki egyedül megy, mindentől elszakadhat és így talán gyorsabb is lesz, de csak az együtt-járás teremti meg az Isten népét. A biztonságot ugyanis az Isten népe adja – hangsúlyozta a pápa.
Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül, de ha messzire akarsz érkezni, menj együtt valakivel!
Isten népében biztosabbnak érzed magad, mert te az Isten népéhez tartozol – emelte ki a pápa, majd egy afrikai közmondást idézett: Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül, de ha messzire akarsz érkezni, menj együtt valakivel! Az evangélium tanúsága szerint Péter lépett be elsőnek az üres sírba és látta a gyolcsokat a földön, majd belépett a másik tanítvány, aki látott és hitt. Nagyon fontos, ahogy együtt áll a két ige: látni és hinni. Az egész János evangélium arról tanúskodik, hogy a tanítványok látják Jézus csodajeleit, látják és hisznek. A jelek pedig: a borrá vált víz Kánában, a vakonszületett, aki visszanyeri a látását, a két kenyérből jóllakott sokaság, Lázár feltámasztása. Jézus ezeken a jeleken keresztül felfedi Isten láthatatlan arcát.
Jézus meggyógyítja a törékeny emberiséget
Jézus magasztos isteni tökéletessége leginkább azokban a jelekben nyilvánul meg, melyet az emberi törékenység fölött művel. Az egész János evangélium arról szól, hogy Jézus meggyógyítja a törékeny emberiséget. Jézus nem egy érzéketlen hős a halállal szemközt, hanem az, aki átalakította azt az élet adományává. Az az összehajtogatott szemfedő éppen annak a jele, hogy neki már nincs szüksége rá: a halálnak többé nincs hatalma Jézuson!
Nem szabad tehát távol maradni a szenvedés, a vereség és a halál helyétől!
Beszéde záró részében azt kérdezte Ferenc pápa a fiataloktól, hogy szerintük lehetséges-e az Élettel találkozni azokon a helyeken, ahol a halál eluralkodik. Az önként kínálkozó válasz az lenne, hogy jobb inkább tisztes távolságban állni, vagyis eltávolodni ezektől a helyektől. Ám az evangélium válasza a halál helyére mutat, az üres sírra, mely éppen annak a jelévé vált, hogy a győzelem elnyelte a halált. Nem szabad tehát távol maradni a szenvedés, a vereség és a halál helyétől! Jézus legyőzte a halált és nekünk életet ajándékozott. Az üres sírok napjainkban mind arra várnak, hogy meglátogassuk, hogy felkeressük őket. Hány és hány sebesült testvérünk szenvedését pecsételte le a föléje helyezett kő! A Lélek erejével és Jézus Igéjével azonban képesek vagyunk elmozdítani azokat a sziklatömböket, hogy végre fény áradjon a sötétségbe!
János apostol bizalmával és erejével induljanak vissza!
Végül arra buzdította az olasz fiatalokat Ferenc pápa, hogy értékeljék mindazt a fáradságot, amivel Rómába érkeztek. János apostol bizalmával és erejével induljanak vissza, a szeretett tanítvány lelkületével. Így elmondhatják vele együtt, hogy megtapasztalták az Úr szeretetét, hogy ők mindnyájan szeretett tanítványok és érzik Jézus gyengédségét. Ezért bátran és örömmel járják végig az utat hazafelé, Jézus felé és a testvérek felé. Induljatok így! – kérte a Szentatya a fiatalokat.
Vatikáni Rádió/Szaléziak.HU
