Főoldal / Magyar Tartomány / Szalézi papként a pápánál a húsvéti szent háromnapon
Szalézi papként a pápánál a húsvéti szent háromnapon
2023-04-09 Vasárnap | #Magyar Tartomány | KIEMELT | ARCHIVÁLT
Derosi Raja, indiai szalézi atya, aki Magyarországon szolgál, de jelenleg Rómában végez tanulmányokat, megosztotta velünk élményeit és küldött egy kis beszámolót arról, hogyan ünnepelt az idén.
Különleges alkalom volt, hogy a Szent Péter bazilikában, Rómában kezdhettem el a szent háromnapot az olajszentelési misével. Életemben először láttam ennyi papot együtt, szerte a világból, itt a Vatikánban, hogy együtt újíthassuk meg a papi ígéretet a Szentatyánál.
Eszembe jutott, Don Bosco mennyire szerette a pápát, és milyen jó, hogy szalézi papként a pápánál újíthatom én is meg a papi ígéretemet. A szent liturgia alatt lélekemelő volt az éneklés, olyan, mintha közelebb hozták volna a mennyet hozzánk. Ámulva néztem Szent Pétert, aki a mennyország kulcsait tartotta kezében. A bazilika szenthelyének szélén, a katedrán ült, és fölötte látható volt a fiatalok atyjának és mesterének, Don Boscónak a szobra.
Milyen csodálatos, hogy Don Bosco azért került sor legelejére, alatta a szentély, hogy megmutassa nekünk, hogy a Szalézi Családnak mindig a Szentatyához közel kell lennie, hogy mindig figyeljünk Krisztus helytartójára, engedelmeskedjünk neki. Don Bosco azért szerette a pápát, mert szerette az Egyházat. Azért szerette az Egyházát, mert szerette az Úrjézust, a Jó Pásztort. Az olajszentelés liturgiájának témája a megszentelés volt. Az olvasmánytól kezdve, az olajszenteléssel folytatva és a szentatya homíliájában is a megszentelt élet méltóságán volt a hangsúly. A Szentatya arra figyelmeztetett minket: akkor tudjuk felismerni a megszentelt élet méltóságát, ha a Lélek szerint vezetjük az életünket.
Sokszor tartottam nagypénteki szertartást Magyarországon, de itt Rómában az volt különleges, hogy láttam és hallottam a pápát önmagáért könyörögni az Úrhoz. Ez az egyetlen liturgikus alkalom, amikor pápa önmagáért imádkozott. A szentmiséken a concelebráns imádkozik a pápáért. Itt így imádkozott a pápa: „Mindenható, örökké élő Isten, kinek rendelése által minden dolog megalapozott, tekints kegyesen imáinkra, és végtelen jóságodban oltalmazz engem, méltatlan szolgádat, hogy a pásztori gondjaimra bízott keresztény nép a hite által növekedjék érdemeiben. Krisztus Urunk által.”
A nagypénteki szertartást követően a Szent Péter-bazilikából már sietnem kellett a Colosseumba. Este 19.45-kor, amikor odaértem, már ezren várakoztak, és többezren érkeztek folyamatosan. Este 21.15-kor kezdődött a keresztút. A pápa a Szent Márta házból követte az eseményeket a betegsége miatt. Az idei keresztutat mindenki egyhangúlag a világ békéjéért ajánlotta fel. Tehát az első állomástól kezdve az utolsó állomásig a béke volt a téma, amiről elmélkedtünk: a béke hangjai a szentföldről, a béke hangja a nyugat - afrikai migránstól, a béke hangjai Közép-Amerika fiataljaitól, a béke hangja egy dél-amerikai édesanyától, a béke hangjai három afrikai, dél-ázsiai és közel-keleti migránstól, a béke hangja egy Balkán-félszigeti szerzetespaptól, két észak-afrikai kamasz békehangja, a béke hangja Délkelet Ázsiából, a béke hangja egy megszentelt nővértől, a béke hangja Ukrajna és Oroszország fiataljaitól, a béke hangja egy közel-keleti fiatalembertől, a béke hangja egy nyugat-ázsiai édesanyától, a béke hangja egy kelet-afrikai apácától, a béke hangja fiatal lányoktól Ausztrál- Afrikában.
Nekünk, keresztényeknek a szenthárom ünnepség csúcsa, illetve a legnagyobb ünnepe a húsvéti vasárnap. A világ minden tajáról özönlöttek a zarándok a Szent Péter térre, a húsvéti pápai szentmisére, az ő áldására. A rózsafüzért imádkozva érkeztünk a szenthelyre mi, atyák, és az imádság végén, amikor a Salve Reginát énekeltük, csendben megérkezett a pápa, és hangos alleluja ének volt a szentmise bevezető éneke. Az ének a feltámadás történetéről szólt, arról, hogy jelent meg Mária Magdolnánál. A diakónus a nép felé fordult és ujjongva zengte: „Az Úr feltámadt a sírból, aki értünk függött a fán. Igen, ez igaz.” Amikor a diakónus a következő a versszakot énekelte, nem a nép felé fordult, hanem Szent Péter utódja, a Pápa felé: „Az Úr feltámadt és megjelent Simonnak.” Ezután a pápa elkezdte a húsvét vasárnapi ünnepi szentmisét.
A húsvéti vasárnapról az jutott eszembe, hogy Don Boscot ezen az ünnepségen avatták szentté ezen a téren jónéhány évvel ezelőtt. Elképzeltem, milyen dicsőséges ünnep lehetett az akkor az egész szalézi világnak. A húsvéti vasárnapon nemcsak megünnepeljük a feltámadt Krisztust, hanem megújítjuk keresztelési fogadalmunkat, a Sátánt és a gonosz cselvetéseit elutasítva Krisztussal kezdünk új életet. Ezért is valljuk így: Krisztus „valóban” feltámadt. A feltámadásról szóló evangélium kétszer hangzott el a pápai misén. Először latinul, az Egyház nyelvén; utána görögül, az evangélium eredeti nyelvén. A szentatya nem mondott prédikációt, néma csend volt, mert az ünnepi misét követően az áldások erkélyén urbi et orbi áldását Róma városára, a világra adva rövid buzdítást osztott meg velünk imádságos lelkülettel. Krisztus helytartójaként a pápa az urbi et orbi áldáskor emlékezett meg Övéiről, a nyájáról, akiket reá bízott az Úr, akik a világ minden táján a háború miatt szenvednek. Békét kívánt nekik, nekünk, háromszor is, mint szent Péter, háromszor fejezte ki a szeretetét Krisztus iránt. „Uram, Te is jól tudod, hogy szeretlek.” Szent Péter utódja most úgy legelteti nyáját, hogy békét kívánt Szíriára, a törökországi és szíriai földrengés által sújtottakra, az izraeliekre, a palesztinokra, Libanonra, Tunéziára, Haitire, Etiópiára, Dél-Szudánra, a Kongói Demokratikus Köztársaságra, Nicaraguára és Eritreára, Burkina Fasora, Malibura, Mozambikra, Nigériára és Mianmarra.
Április végén - nemsokára - a béke érdekében jön el hozzánk Szentatyánk Magyarországra is. Én is azért kiáltottam a hívekkel együtt: "Viva Papa!" - Éljen a Pápa!
P. Derosi Raja SDB/Szaléziak.HU
