Szaléziak.HU - Facebook Szaléziak.HU - Twitter Szaléziak.HU - Youtube

Főoldal / Magyar Tartomány / Szalézi szavak - Évközi 17. vasárnap - A kenyér varázsa

Szalézi szavak - Évközi 17. vasárnap - A kenyér varázsa

Szalézi szavak - Évközi 17. vasárnap - A kenyér varázsa

2021-07-23 Péntek   |   #Magyar Tartomány

prédikáció  •

A mai vasárnappal kezdve öt vasárnapon keresztül Szt. János evangéliumának 6. fejezetét olvassuk. Ez az öt részre osztott fejezet a csodálatos kenyérszaporítással kezdődik (ahogy az előbbiekben hallottuk), s ehhez kapcsolja az evangélista az ún. kafarnaumi beszédet. Jézus kafarnaumi beszéde János evangéliumának a csúcsa, hiszen itt beszél Jézus a legmélyebben a benne való hitről, és végül önmagáról, mint élő kenyérről, az élet kenyeréről, melyet a benne hívőknek táplálékul ad. Vagyis ebben a beszédben ígéri meg az Oltáriszentséget, az Eucharisztiát.

A kenyérszaporítás csodája nagyon alkalmasan vezeti be az eucharisztikus beszédet. Ebben az eseményben Jézus, akinek a szíve megesett a pásztor nélküli juhok látványán, nem csak tanít, nem csupán megához köti hallgatói figyelmét, hanem észreveszi szükségüket, a testi éhséget is a lelki éhség mellett. Mielőtt tehát a mennyei kenyérről beszélne, előkészíti hallgatói szívét azzal, hogy éhségükben táplálja őket. Jóltartja őket kenyérrel, s így azt az elemi igényt, azt az alapvető hiányt tölti be, amely nemcsak jelzi, hanem meg is határozza az ember fogékonyságát a lelki táplálék iránt.

Az ókori Rómában, a császárság (dekadens, tehát) hanyatló korszakában, amikor a birodalom belső bomlása egyre inkább szembetűnővé vált, tehát a hanyatló Rómában eluralkodott egy sajátos jelszó. Az egymást váltó császárok – akiket többnyire a hadsereg kénye-kedve emelt trónra vagy buktatott meg, s leginkább gyilkosság áldozatai lettek – számára ez a jelszó azt a kényszerű feladatot jelentette, hogy csillapítsák a dologtalan és sokszor nyomorgó tömegek – az ún. plebs – türelmetlenségét és gyakori zavargásait. A jelszó ez volt: „Panem et circenses!” – azaz „Kenyeret és cirkuszt!” Ingyen kenyér, a tömegbe szórt aprópénz, valamint a nagy stadionokban, azaz amfiteátrumokban a cirkuszi játékok. A cirkusz tehát, ahol a gladiátorok életre-halálra vívtak párharcot egymással, vagy éppen egy-egy keresztényüldözés idején vadállatok tépték szét az összefogdosott, s az arénába lökött keresztényeket. Ma szavakkal így fejezném ki annak a kornak a hangulatát, igényét, azt a bizonyos jelszót, melyet az előbbiekben idéztem: „Pénzt és vért!” Úgy látszik, mintha a mi korunknak is ez lenne a jelszava: „Pénzt és vért!” Nem erre utal-e a pénznek, valamint a pénzért megszerethető tárgyaknak, szórakozásoknak és élvezeteknek a minden mást megelőző igénye? Közhelyszerű példa, de igaz, hogy vannak, akik nagyobb becsben tartják autójukat, mint a gyermeküket. Vagy nem igazolni látszik-e ugyanezt a jelszót a minél több halottal „bővelkedő” bűnügyi- és akciófilmek, valamint a katasztrófafilmek áradata, amelyek látványától a gyerekek fantáziavilága egyre jobban megterhelődik és eltorzul? A TV „jóvoltából” szinte közvetlen szemtanúi vagyunk a világ bármely részén bekövetkező vérfürdőknek, kegyetlenségeknek, leszámolásoknak, robbantásoknak. S nagy a kísértés, hogy beletörődjünk: „A pénzt és vért!” jelszava uralma alatt tartja a világot, a mindennapi életet, gondolkodásunkat és képzeletvilágunkat. Ennek az uralomnak a működtetője a reklám és a mögötte álló pénzügyi-gazdasági hatalom, amely jobb esetben csupán fogyasztónak, rosszabb esetben játékszerének tekinti az embert.

Ebben a kiszolgáltatott helyzetben minél gyakrabban Jézusra kell tekintenünk. Ő, ha szükséget, éhséget tapasztalt, tudott kenyeret adni az éheseknek, de cirkuszt, látványosságot nem volt hajlandó rendezni. Ezért fontos mozzanata a mai evangéliumnak az elbeszélés befejezése, mely szerint „amikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, (ismét) visszavonult a helyre, egészen egyedül.” Nem akarta istenemberi, messiási küldetését egy rosszízű politikai látványossággá alacsonyítani. A kenyérrel, a kenyérszaporítás jelében is egészen mást akart adni, de a sokaság, a „tömeg” – amint a következő vasárnapokon olvasni, hallani fogjuk – nem igazán akarta megérteni szándékát. Azt, hogy a kenyér nem csupán a „kenyeret”, a mindennapi és nélkülözhetetlen táplálékot, az anyagi szükségletek kielégítését jelenti. A kenyér ugyanis valóság és jelkép: az élet jelképe. Akinek van érzéke a kenyér, mint az élet jelképe iránt, az észreveszi és szomorúan tapasztalja a haszontalan hulladékként földön heverő vagy szemétbe dobott, megcsúfolt kenyér látványát, hiszen az élet ajándékát látja megcsúfolva.

A kenyérszaporítás csodájából legalább annyit vigyünk magunkkal, amennyit Szent Pál jelez a szentleckében: egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, s tegyük hozzá: egy a kenyér is, a mindennapi kenyér, s az Úr testének kenyere, Krisztus testének kenyere, amelyből mindannyian részesedünk, akik Krisztushoz tartozunk. „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből részesülünk.” (1 Kor 10,17) A Miatyánkban kérjük az Atyától „mindennapi kenyerünket”. A szentáldozás előtt imádkozott Miatyánkban ez a kenyér a testi eledel, de az Úr testének eledele is egyben. Ez az egy kenyér erősítse meg, szilárdítsa meg belső egységünket Krisztussal és szoros egységünket egymással Krisztusban.

 

P. Szikszay Sándor SDB

 

Szaléziak.HU

Kapcsolódó cikkek

Szalézi szavak - Évközi 25. vasárnap - Versengés nélkül

Szalézi szavak - Évközi 25. vasárnap - Versengés nélkül

#Magyar Tartomány 2021-09-16, Csütörtök

Azt tapasztaljuk, hogy a világban, szinte az élet minden területén a versengés uralkodik. Legszembetűnőbben a politikában, a gazdasági életben, sőt, már a..

Szalézi szavak - Évközi 24. vasárnap - Ti kinek tartotok engem?

Szalézi szavak - Évközi 24. vasárnap - Ti kinek tartotok engem?

#Magyar Tartomány 2021-09-09, Csütörtök

Az evangéliumok alapkérdése hangzott ma el Jézus ajkáról: „Hát it kinek tartotok engem?” Jézus ma is fölteszi ezt a kérdést azoknak, akik hozzá..

Szalézi szavak - Évközi 23. vasárnap  - Az Isten uralma

Szalézi szavak - Évközi 23. vasárnap - Az Isten uralma

#Magyar Tartomány 2021-09-03, Péntek

Súlyos terheket, nehéz élményeket hordoz az emberi család, a közösségek és az egyének egyformán. Eszerint az emberiség történetének és minden kor..

Szalézi szavak - Évközi 22. vasárnap - A szeretet szent törvénye

Szalézi szavak - Évközi 22. vasárnap - A szeretet szent törvénye

#Magyar Tartomány 2021-08-27, Péntek

Ma a szentírási olvasmányok hallatán a Hozsanna 230-as énekének 3. szakasza jut eszembe: „Üdvözítőnk tanítása szeretet szent törvénye/Melyet hirdet szent..

Szalézi szavak - Évközi 21. vasárnap - Döntések és választások

Szalézi szavak - Évközi 21. vasárnap - Döntések és választások

#Magyar Tartomány 2021-08-20, Péntek

Az élet lépten-nyomon döntésre kényszerít bennünket – a legmindennapibb ügyektől kezdve egészen az életbevágóan fontos kérdésekig. Vannak..

Címkék

 • 1% • 28EK • adomány • advent • Afrika • ajándék • akció • alapítás • alapítvány • Albertfalva • áldás • áldozat • alkalmazás • állandó • állás • Amerika • Amoris Laetitia-családév • Ángel Fernández Artime • animátor • Argentína • Ázsia • beiktatás • béke • betegség • bevándorlók • bicentenárium • boldoggáavatás • boldoggáavatási eljárás • BoscoFeszt  • börtön • Brazília • búcsú • Budapest • bűnmegelőzés • bűvészet • Centenárium • cigány pasztoráció • Clarisseum • Colle Don Bosco • család • cserkészek • csoda • DélAmerika • DélSzudán • digitális oktatás • díj • Don Bosco • Don Bosco Kiadó • Don Bosco Nővérek • ...
Összes címke
< Lengyelország – Zenei koncertsorozat Don Bosco stílusában Monferrato lankáin túl - a rendfőnök július-augusztusi üzenete >