Szaléziak.HU - Facebook Szaléziak.HU - Twitter Szaléziak.HU - Youtube

Főoldal / Magyar Tartomány / Szalézi szavak - Évközi 17. vasárnap - A kenyér varázsa

Szalézi szavak - Évközi 17. vasárnap - A kenyér varázsa

Szalézi szavak - Évközi 17. vasárnap - A kenyér varázsa

2021-07-23 Péntek   |   #Magyar Tartomány

prédikáció  •

A mai vasárnappal kezdve öt vasárnapon keresztül Szt. János evangéliumának 6. fejezetét olvassuk. Ez az öt részre osztott fejezet a csodálatos kenyérszaporítással kezdődik (ahogy az előbbiekben hallottuk), s ehhez kapcsolja az evangélista az ún. kafarnaumi beszédet. Jézus kafarnaumi beszéde János evangéliumának a csúcsa, hiszen itt beszél Jézus a legmélyebben a benne való hitről, és végül önmagáról, mint élő kenyérről, az élet kenyeréről, melyet a benne hívőknek táplálékul ad. Vagyis ebben a beszédben ígéri meg az Oltáriszentséget, az Eucharisztiát.

A kenyérszaporítás csodája nagyon alkalmasan vezeti be az eucharisztikus beszédet. Ebben az eseményben Jézus, akinek a szíve megesett a pásztor nélküli juhok látványán, nem csak tanít, nem csupán megához köti hallgatói figyelmét, hanem észreveszi szükségüket, a testi éhséget is a lelki éhség mellett. Mielőtt tehát a mennyei kenyérről beszélne, előkészíti hallgatói szívét azzal, hogy éhségükben táplálja őket. Jóltartja őket kenyérrel, s így azt az elemi igényt, azt az alapvető hiányt tölti be, amely nemcsak jelzi, hanem meg is határozza az ember fogékonyságát a lelki táplálék iránt.

Az ókori Rómában, a császárság (dekadens, tehát) hanyatló korszakában, amikor a birodalom belső bomlása egyre inkább szembetűnővé vált, tehát a hanyatló Rómában eluralkodott egy sajátos jelszó. Az egymást váltó császárok – akiket többnyire a hadsereg kénye-kedve emelt trónra vagy buktatott meg, s leginkább gyilkosság áldozatai lettek – számára ez a jelszó azt a kényszerű feladatot jelentette, hogy csillapítsák a dologtalan és sokszor nyomorgó tömegek – az ún. plebs – türelmetlenségét és gyakori zavargásait. A jelszó ez volt: „Panem et circenses!” – azaz „Kenyeret és cirkuszt!” Ingyen kenyér, a tömegbe szórt aprópénz, valamint a nagy stadionokban, azaz amfiteátrumokban a cirkuszi játékok. A cirkusz tehát, ahol a gladiátorok életre-halálra vívtak párharcot egymással, vagy éppen egy-egy keresztényüldözés idején vadállatok tépték szét az összefogdosott, s az arénába lökött keresztényeket. Ma szavakkal így fejezném ki annak a kornak a hangulatát, igényét, azt a bizonyos jelszót, melyet az előbbiekben idéztem: „Pénzt és vért!” Úgy látszik, mintha a mi korunknak is ez lenne a jelszava: „Pénzt és vért!” Nem erre utal-e a pénznek, valamint a pénzért megszerethető tárgyaknak, szórakozásoknak és élvezeteknek a minden mást megelőző igénye? Közhelyszerű példa, de igaz, hogy vannak, akik nagyobb becsben tartják autójukat, mint a gyermeküket. Vagy nem igazolni látszik-e ugyanezt a jelszót a minél több halottal „bővelkedő” bűnügyi- és akciófilmek, valamint a katasztrófafilmek áradata, amelyek látványától a gyerekek fantáziavilága egyre jobban megterhelődik és eltorzul? A TV „jóvoltából” szinte közvetlen szemtanúi vagyunk a világ bármely részén bekövetkező vérfürdőknek, kegyetlenségeknek, leszámolásoknak, robbantásoknak. S nagy a kísértés, hogy beletörődjünk: „A pénzt és vért!” jelszava uralma alatt tartja a világot, a mindennapi életet, gondolkodásunkat és képzeletvilágunkat. Ennek az uralomnak a működtetője a reklám és a mögötte álló pénzügyi-gazdasági hatalom, amely jobb esetben csupán fogyasztónak, rosszabb esetben játékszerének tekinti az embert.

Ebben a kiszolgáltatott helyzetben minél gyakrabban Jézusra kell tekintenünk. Ő, ha szükséget, éhséget tapasztalt, tudott kenyeret adni az éheseknek, de cirkuszt, látványosságot nem volt hajlandó rendezni. Ezért fontos mozzanata a mai evangéliumnak az elbeszélés befejezése, mely szerint „amikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, (ismét) visszavonult a helyre, egészen egyedül.” Nem akarta istenemberi, messiási küldetését egy rosszízű politikai látványossággá alacsonyítani. A kenyérrel, a kenyérszaporítás jelében is egészen mást akart adni, de a sokaság, a „tömeg” – amint a következő vasárnapokon olvasni, hallani fogjuk – nem igazán akarta megérteni szándékát. Azt, hogy a kenyér nem csupán a „kenyeret”, a mindennapi és nélkülözhetetlen táplálékot, az anyagi szükségletek kielégítését jelenti. A kenyér ugyanis valóság és jelkép: az élet jelképe. Akinek van érzéke a kenyér, mint az élet jelképe iránt, az észreveszi és szomorúan tapasztalja a haszontalan hulladékként földön heverő vagy szemétbe dobott, megcsúfolt kenyér látványát, hiszen az élet ajándékát látja megcsúfolva.

A kenyérszaporítás csodájából legalább annyit vigyünk magunkkal, amennyit Szent Pál jelez a szentleckében: egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, s tegyük hozzá: egy a kenyér is, a mindennapi kenyér, s az Úr testének kenyere, Krisztus testének kenyere, amelyből mindannyian részesedünk, akik Krisztushoz tartozunk. „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből részesülünk.” (1 Kor 10,17) A Miatyánkban kérjük az Atyától „mindennapi kenyerünket”. A szentáldozás előtt imádkozott Miatyánkban ez a kenyér a testi eledel, de az Úr testének eledele is egyben. Ez az egy kenyér erősítse meg, szilárdítsa meg belső egységünket Krisztussal és szoros egységünket egymással Krisztusban.

 

P. Szikszay Sándor SDB

 

Szaléziak.HU

Kapcsolódó cikkek

Mindig az Istené az utolsó szó! – a rendfőnök pünkösdi prédikációja

Mindig az Istené az utolsó szó! – a rendfőnök pünkösdi prédikációja

#Magyar Tartomány 2022-06-05, Vasárnap

Pünkösdkor Don Ángel Fernández Artime szalézi rendfőnök atya Óbudán, a Segítő Szűz Mária-kápolnában mutatott be ünnepi szentmisét, amelynek keretében..

Budapest - Családiasság, szeretet, bizalom

Budapest - Családiasság, szeretet, bizalom

#Magyar Tartomány 2022-01-10, Hétfő

A budapest-városmajori Jézus Szíve-templomban szeptember óta minden hónapban első pénteki konferenciabeszédeket tartanak a családról, a magyar családokért...

Szalézi szavak – Krisztus Király vasárnapja – Nem ebből a világból való

Szalézi szavak – Krisztus Király vasárnapja – Nem ebből a világból való

#Magyar Tartomány 2021-11-17, Szerda

Kr. u. 325-ben gyűlt össze az Egyház első egyetemes zsinata a kisázsiai Niceában, görögös kiejtéssel Nikaiában. Ennek a zsinatnak az összehívását az a..

Szalézi szavak - Halottak estéje

Szalézi szavak - Halottak estéje

#Magyar Tartomány 2021-10-30, Szombat

Halottak estéje titokzatos, rejtelmes est! Kinézek az éjbe, a novemberi ködbe, mintha valakik után néznék, akik elmentek ugyan, de voltaképp nem hagytak el..

Szalézi szavak - Évközi 30. vasárnap - "Mit tegyek veled?"

Szalézi szavak - Évközi 30. vasárnap - "Mit tegyek veled?"

#Magyar Tartomány 2021-10-23, Szombat

Kerekded, egységes és szemléletes elbeszélést olvastunk ma Szent Márk leírása szerint, amelyben a történet, a „sztori” is érdekes, sőt lebilincselő...

Címkék

 • 1% • 28EK • adomány • advent • Afrika • ajándék • akció • alapítás • alapítvány • Albertfalva • áldás • áldozat • alkalmazás • állandó • állás • Amerika • Amoris Laetitia-családév • Ángel Fernández Artime • animátor • Argentína • Ars Sacra Fesztivál • Ázsia • beiktatás • béke • betegség • bevándorlók • bicentenárium • boldoggáavatás • boldoggáavatási eljárás • BoscoFeszt  • börtön • Brazília • búcsú • Budapest • bűnmegelőzés • bűvészet • Centenárium • cigány pasztoráció • Clarisseum • Colle Don Bosco • család • cserkészek • csoda • DélAmerika • DélSzudán • digitális • digitális oktatás • díj • Don Bosco • ...
Összes címke
Adó 1%
< Lengyelország – Zenei koncertsorozat Don Bosco stílusában Monferrato lankáin túl - a rendfőnök július-augusztusi üzenete >