Főoldal / Szalézi világ / Szetté avatás előtt – Ismerjük meg Maria Troncatti szalézi nővért! - 7.
Szetté avatás előtt – Ismerjük meg Maria Troncatti szalézi nővért! - 7.
2025-10-07 Kedd | #Szalézi világ
szentté avatás • életszentség • FMA •
Az évek során Mária nővér pótolhatatlan szereplővé vált a dzsungel lakóinak életében. Mindenki számára – telepesek, bennszülöttek, misszionáriusok – egyszerűen a madrecita, az anyácska volt.
Testek és lelkek Anyácskája
Ez nem csak egy szeretetteljes becenév volt, hanem a mély elismerése annak, ahogyan a küldetését élte: minden ember egy fiú vagy lány volt, akit be kellett fogadni, gondozni és meghallgatni. Nem tett különbséget: gazdag vagy szegény, fehér vagy shuar, beteg vagy egészséges között, mindenki tiszta tekintetre talált nála, amely képes volt éreztetni a szeretetet és a tiszteletet irántuk.
A napja mindig a tabernákulum előtt kezdődött, ahonnan erőt merített, hogy oda fusson, ahová a szükség hívta. Kis kioszkjában – a kis gyógyszertár-rendelőjében – több volt, mint kötszerek, gyógynövények és rögtönzött gyógymódok. Mindenekelőtt ott volt rendíthetetlen hite, amely minden orvosi gesztust az evangéliumi szeretet cselekedetévé alakított. Amikor fertőtlenített egy sebet, gondolatai a sebzett lélek felé is fordultak. Amikor elállította a vérzést, életadó szavakat is mondott. Az emberek gyakran nem annyira a gyógyításért keresték fel, hanem azért, hogy fényt és vigaszt kapjanak tőle.
Sokan emlékeznek arra a képességére, hogy utolsó leheletükig is a betegek mellett maradt. Hányan haltak meg békésen a diszkrét, mégis határozott jelenlétének köszönhetően! Soha nem hagyott magára senkit, még a legnehezebb órákban sem.
Nem kevésbé anyai volt a fiatalok iránti figyelme. Egyszer egy kétségbeesett fiú mellkasba lőtte magát. A golyó nem sebesítette meg súlyosan, de a fiatalember lelkének volt szüksége gyógyulásra. Maria nővér világosan azt mondta neki: "Fiatalember, vétkeztél Isten ellen. Bánd meg teljes szívedből!" A fiatalember megígérte, hogy megváltoztatja az életét, és a Madrecitával való találkozás az újjászületését jelentette.
Maria nővér bátorsága a megpróbáltatásokkal együtt nőtt. A misszionáriusi tapasztalatok átalakították: az Eucharisztiából és a rózsafüzérből nyert erő képessé tette arra, hogy szembenézzen kígyókkal, lázzal, törzsi bosszúval és kimerítő munkával anélkül, hogy elveszítené a mosolyát.
A shuarok számára jelenléte hamarosan viszonyítási ponttá vált, mert ennek az apró asszonynak gyógyító kezei és melengető szavai voltak. A telepesek számára ő a Gondviselés arca volt: alázatosságában felismerték egy teljesen Istentől való asszonyt, aki semmi mást nem keresett magának, csak mások javát.
Így az olasz misszionárius nemcsak a sebzett testek, hanem mindenekelőtt az irgalomra szomjazó lelkek anyjává vált. Ez volt ígéretének legszebb beteljesülése: misszionáriusként, de mindenekelőtt anyaként élni, a legkisebbeknek is megadva azt, amit senki más nem tudna adni – a bizonyosságot, hogy Isten szereti.
Folytatjuk…
P. Alessandro Barelli SDB/Szaléziak.HU
