Főoldal / Magyar Tartomány / Szűz Máriáról szalézi szívvel - „Magasztalja lelkem az Urat”
Szűz Máriáról szalézi szívvel - „Magasztalja lelkem az Urat”
2023-05-16 Kedd | #Magyar Tartomány | KIEMELT
Szűz Mária • lelkiség •
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben” – a kezdő imádságot latinul Magnificat-nak nevezik, és az egyik legismertebb, az Egyház liturgiájában rendszeresen előforduló legszebb imádság. A szövegrészlet Szent Lukács evangéliumából származik (1,46–55). A Magnificat imádság nem más, mint Mária-dicsőítő ének, amelyet a hívők a Szűzanya tiszteletére énekelnek.
Mária ebben a Magnificat-ban énekli meg örömmel és hálával teli szívvel az Úristennel való kapcsolatát, illetve barátságát: dicsőíti az Urat, hogy meglátogatta őt és kiválasztotta arra, hogy az Úrjézus anyja legyen. A Magnificat-ban saját történetét meséli el. Ezért hiteles és meggyőző a szava! Nemcsak az angyal igehirdetéséről beszél Mária, hanem arról is, hogy egész életében megtapasztalta az Úr jelenlétét, szerető atyai és gondviselő közelségét.
A Magnificat-ban Mária elmondja az Úrral való barátságát: fiatalkorától kezdve szíve „őrző szívvé” vált, vagyis gondoskodott az Istennel való barátságról, megtanult imádkozni, megállt szemtől szemben Istennel, megtanulta személyes történetét annak a szövetségnek a fényében olvasni, amelyet Isten kötött népével.
Az önmagunknak való elmondás segít abban, hogy jobban megértsük érzéseinket és gondolatainkat, és ezáltal hatékonyabban tudjuk kezelni az élet kihívásait. Ez pedig hozzájárulhat a boldogabb és kiegyensúlyozottabb élethez. Zakariás felesége, Erzsébet örömmel fogadta Mária látogatását, és beszélgetni kezdtek a mindennapi életükről. Mária így ismerte el az Úr gondoskodó szeretetét: „Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: Íme ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék.” Először is: ha valóban hatékonyan akarsz mesélni másoknak, el kell „mondanod”, illetve „magadnak” kell elmondanod. Mária többször megvallotta önmagának hálatelt szívvel a Magnificat-ot, mielőtt elmondta volna Erzsébetnek: „Nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: ő, akit Szentnek hívunk.”
Az elbeszélés, elmondás segít abban, hogy életed eseményei és tapasztalatai értelmet kapjanak, és kialakuljon egy kiváló terv. Ha nincs ilyen elmesélési lehetőség az életedben, akkor nehéz meghatározni életcélodat és értelmet adni mindennapjaidnak. A Mária által összegyűjtött életesemények a következőképpen tükröződnek az ő elbeszélésében: „Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik Istenfélők. Csodát művelt erős karjával: a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról, kicsinyeket pedig felmagasztalt; az éhezőket minden jóval betölti, a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.”
A legjobb elbeszélő megtanulja azt a képességet, hogy Isten szemszögéből olvassa el saját kis történetét, azaz Isten szemével nézze. Érdemes keresni mindig egy beszélgetőpartnert: elsősorban Istent, és ha lehetséges, egy másikat, vagy másokat, akikkel megoszthatsz valami értelmeset. Tudniillik egyrészt nincs elmesélés másképp, csak egy valaki előtt; másrészt nincs történelem, vagyis nincs kapcsolat, ahol nincs elbeszélés. Mária a saját kis történetét Isten szemével a következőképpen olvassa el: „Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról, melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké.”
A keresztény elbeszélés imádságból születik és imádsághoz vezet; „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.” Tehát a Magnificat elbeszélés alapvetően imádságos cselekedet. Imádkozni végül is azt jelenti, hogy meghallgatjuk azt a történetet, amelyet Isten mesél el nekem Önmagáról az életem eseményein keresztül, majd mesélni magunkról Isten előtt olyan módon, hogy meghallgatjuk Isten elbeszélését rólunk.
Minden este az esti imán minden szalézi házban zeng a Magnificat. Milyen szép ez! Nemde, itt születik meg a hiteles önelfogadás!
P. Derosi Raja SDB/Szaléziak.HU
