Főoldal / Szalézi világ / Tiszteletreméltó Ottavio Ortiz, Peru első szalézi papja
Tiszteletreméltó Ottavio Ortiz, Peru első szalézi papja
2019-03-01 Péntek | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
szentség • megemlékezés •
Égi születésnapján Tiszteletreméltó Octavio Ortiz Arrietáról emlékezik meg a Szalézi Család, aki asztalosnak készült, de Peru első szalézi papja, végül pedig püspök lett.
Ottavio Ortiz 1879. április 19-én született Limában, Manuel és Benigna Coya nyolcadik gyermekeként. A szaléziak 1892-ben nyitották meg első szerzetesi iskolájukat Peruban. Ottavio, aki akkor már egy éve látogatta az oratóriumot, belép, mint asztalos növendék. Figyelmes és elmélkedő gyermek volt. Egyik nap, amikor éppen a konyhán segített, egyik kezével a levest kevergette, miközben a másikban a Szentírást tartotta, és azt olvasta. A Gondviselés úgy akarta, hogy Costamagna püspök atya meglássa ezt a jelenetet, mire megjegyezte: „Miért nem taníttatjátok ezt a gyereket? Asztalos helyett pap is lehetne belőle!”- és így is lett.
A noviciátust Callaóban végezte, örökfogadalmát Albera Pál kezébe tette le. Gyakorlati éveit is ugyanabban a házban végezte, tanítványai között volt a majdani püspök, Victor Alvarez is. 1902-ben letette örökfogadalmát és 1907-ben ő lesz Peru első szalézi papja. Piurába küldik igazgatónak, ahol a rend új házat nyitott meg. Itt adja ki a „La Campanilla” című hetilapot is. 1916-ban Cuzcóban, 1920-ig Callaóban igazgatóként dolgozott.
Miközben teljességgel a fiatalok szolgálatának akarja szentelni magát, 1921-ben nagy meglepetésére kinevezik az Andok északi részén található Chachapoyas püspökének. 1922. június 11-én Limában szentelték püspökké. Chachapoyas városa 2300 m tengerszint feletti magasságban fekszik, az egyházmegye 95.200 km2, lakosságának száma 250.000 lélek. A terület akkora, mint Olaszország harmada, dimbes-dombos, és semmi összeköttetése nincs más városokkal.
Ottavio Ortiz püspökként is Don Boscóhoz szeretne hasonlítani. Püspöki mottójának is a „Da mihis animas”-t választja, ami kifejezi fáradságot nem ismerő szorgalmas lelkipásztori munkáját. Don Boscóhoz hasonlóan ő is keresi a kapcsolatot a hatóságokkal, hogy utcákat, kórházakat, vizet és áramot adhasson Chachapoyasnak. Iskolákról is ő gondoskodik, gyerekeknek, férfiaknak és nőknek egyaránt. Elősegíti az igényes sajtó és a kulturális kezdeményezések kibontakozását.
Hiteles misszionárius püspökké volt. Már a kezdetektől fogva missziókat és lelkigyakorlatokat szervezett a hívők és a papok számára. Szerette volna megvalósítani a hitoktatást a város templomaiban minden vasárnap, elindította a katekumenek csoportját, megszervezte a vallástanítást az iskolákban és gondoskodott a papok képzéséről is. Folyamatosan úton volt, gyalog vagy lóháton, erdőkön, hegyeken és folyókon keresztül, hogy a szétszórt falvakban élő összes hívővel találkozhasson. Folyamatosan úton volt, nyolc lelkipásztori látogatást tett, három egyházmegyei szinódust hívott össze és sikeres eucharisztikus kongresszust szervezett, átszervezte a plébániák levéltárát egyesületeket és testvériségeket hozott létre és újságot jelentetett meg. Mindeközben mindenkivel kedves volt, barátságos, közvetlen.
Amikor a limai érsekségi szék megürült, a nuncius a pápa nevében fölajánlotta neki ezt aposztot, de Ortiz püspök megköszönte, de elutasította a javaslatot, mondva, hogy „megházasodott” az egyházmegyéjével és élete végéig népe között akar maradni.
A jó püspök egy műtét következtében, 1958. március 1-jén meghalt. A katedrálisban temették el. Szentségének híre széles körben elterjedt tisztelői között. A boldoggáavatási eljárást ügyében 1992-ben indították el. 2017. február 27-én Ferenc pápa tiszteletreméltónak nyilvánította.
Szaléziak.HU
