Főoldal / Szalézi Értesítő - 2017-4 / Karácsony titka

Sokan kérdezik maguktól, talán néhányan egymástól is a mai hívő keresztények közül, hogy mi is a mi, mai karácsonyunk titka. Mikor annyi felszínesség, csillogás veszi körül az ünnepet, akkor még jobban keressük az igazi, eredeti üzenetet.

Szent Pál apostol, talán nem karácsonyról, de biztosan Krisztusról ezt írja nekünk: „Hiszen ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus jótékonyságát. Noha gazdag volt, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok.” Na de mi ebben a karácsonyi, kérdezhetjük.

Először is: „Krisztus jótékonysága”. Ő nekünk ajándékozta Önmagát, kiüresítve magát, önmagának semmit meg nem hagyva, meg nem őrizve. Ő az Ajándék. Ma is. És amikor egymást megajándékozzuk, akkor ezt próbáljuk utánozni, követni, sőt ebben az ajándékozó jóságban akarunk részesedni és részesíteni. Vissza kéne térnünk az ajándékozás igaz voltához: önmagunkat átadni. Félelem nélkül, bizalommal.

De az igazi titok még csak nem is ez, hanem a szent csere, hogy „szegénysége által meggazdagodjatok”.

Őáltala és Őbenne az ember gazdagsága. Ha befogadjuk az értünk emberré lett Istent, akkor lehet a mi törékeny emberségünkből kibontakoztatni kegyeleme által az istenfiúságot. Akkor lesz a gyermekből fiú, akkor lesz az ember szentté. Ennek a titoknak forrása Jézus embersége, és mindennek foglalata az Eucharisztia. Ezt fejezzük ki, éljük meg mélységében a liturgia szavaival, a szentmise felajánló imáiban.

Karácsonykor a prefáció ősi szavaival imádkozzuk: „A mai napon felragyogott benne megváltásunk fénye: az örök Ige gyarló emberségünket magára vette, és ezzel a halandó emberre fogyhatatlan dicsőség származott, sőt csodálatos cserével miénk lett isteni, örök és boldog élete.”

Bosco Szent János küldetése is ezt jeleníti meg. Jézus szegénységét öltötte magára, hogy a rábízott fiatalokat gazdagítsa. Nekik ajándékozta magát, ezzel megnyitotta szívüket Krisztus gazdagságának befogadására. Adja az Úr, hogy nyomába szegődjünk, és ne ajándékokra vágyjunk, hanem ajándékká válni igyekezzünk. Karácsony napjaiban megtapasztalhassuk a minket gazdaggá tevő isteni szeretetet és át tudjuk adni azoknak, akiket a Gondviselés ránk bíz.

P. Ábrahám Béla SDB
tartományfőnök

„...mint a gyermek!” (Mt 18,3)

A Szalézi Értesítő mostani száma borítóképéül választott fényképet a tavalyi karácsonyi Misztériumjátékon készítettem Szombathelyen. Meghatott, párás szemekkel. Az akkor két és fél éves Kristóf a nézőtéren figyelte a hosszúra nyúló darabot. Amikor finom, romlatlanul tiszta testi-lelki receptoraival észlelte, hogy kire irányul az emelt színpadon szereplő pásztorok, királyok és angyalok figyelme, spontán „Jimmy Jump”-ként vehemensen ugrott fel a deszkákra, hogy testközelből szemrevételezhesse a szülei előtt egyszerű jászolban fekvő Gyermeket. Már nem kötötte le a színdarab, mert a történet tevékeny szereplőjévé vált: amint meglátta a csaknem meztelen csecsemőt, szorgos szalmagyűjtésbe kezdett, és azzal takargatta be a (meglátása szerint) hidegtől reszkető kisdedet.

 A cikk folytatását elolvashatják a Szalézi Értesítőben.