Főoldal / Szalézi világ / A 29. Egyetemes Káptalan előtt

A Szalézi Társaság Egyetemes Káptalanja a világ minden táján elterjedt szalézi közösségek képviselőinek gyülekezete, a szalézi Alapszabályok szerint „a Társaság egységének fő jele a maga sokfelesegeben. Testvéri találkozó, amelyben a szaléziak közös vizsgálódást végeznek, hogy hűségesek maradjanak az Evangéliumhoz, meg az Alapító karizmájához, és legyen érzékük az idők és a helyszínek szükségletei iránt. Az Egyetemes Káptalan által az egész Társaság – az Úr Lelke vezetésével – igyekszik megismerni a történelem egy-egy meghatározott időszakában mi az Isten akarata, az Egyház jobb szolgálata érdekében.” (ASZ 146. cikkely)
Szigorúan jogi szempontból az Egyetemes Káptalan mindenekelőtt az a testület, amely az egész Szalézi Kongregáció felett törvényhozó hatalommal rendelkezik, és nem csak azért, mert megválasztja a rendfőnököt, hanem mindenekelőtt azért, mert minden rendtárs számára törvényt alkothat vagy módosíthat, amennyiben azok megfelelnek az alkotmány szellemének.
A jövő vasárnap, 2025. február 16-án Torinóban megnyíló Egyetemes Káptalan sorban a 29. lesz a Don Bosco Szaléziak számára. Az előző 28 év során Szalézi Szent Ferenc Jámbor Társasága eljutott oda, ahol ma van, kiindulva a gyökerekből, amelyeket az alapító, Don Bosco fektetett le, számos olyan változáson keresztül, amelyet az idő múlása és a társadalomban, az Egyházban és magában a kongregációban bekövetkezett változások tettek szükségessé.
Még az Egyetemes Káptalanok is változtak és fejlődtek, tükrözve az elmúlt évtizedekben minden szinten lezajlott átalakulásokat. De ha van közös vonás az Egyetemes Káptalanok közel 150 évében, az abban a nagyszerű képességben rejlik, hogy megőrizzék az eredet magas profilját, ugyanakkor inkulturálódjanak, hogy felfogják az idők jeleit, a történelem hívásait és a konkrét valóságot, ahol Don Bosco fiai Istent, az Egyházat és a fiatalokat szolgálják. A hűség és az innováció közötti dialektikának röviden, pontosan az Egyetemes Káptalanokon van a helye a megvalósításnak és a dokumentált visszacsatolásnak.
Az első hét Egyetemes Káptalant még nem teljesen határozott stílusban hajtották végre. Az első négyet még Don Bosco életében rendezték meg. Az első kivételével, amely nyilvánvaló szerkezeti okok miatt hosszabb volt, mindegyik nagyon rövid volt (4-13 nap között), bár a résztvevők száma, bár korlátozott, de már látható volt, hogy perspektivikusan növekszik. A Kongregációnak ebben a debütáló szakaszában nagy figyelmet fordítottak az apostoli tevékenység belső strukturálására és szabályozására.
ANS – Róma/Szaléziak.HU