Főoldal / Szalézi világ / August Czartoryski, a herceg, aki megharcolt szerzetesi hivatásáért
August Czartoryski, a herceg, aki megharcolt szerzetesi hivatásáért
2019-08-02 Péntek | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
szentség • megemlékezés • hivatas •
Augusztus 2-án, liturgikus emléknapján Boldog August Czartoryskira emlékezik a Szalézi Család, aki bár herceg volt, követte hivatását és súlyos betegsége ellenérre megvalósította leghőbb vágyát, hogy szalézi szerzetes legyen. Rendtársai számára az alázat és a szeretet példaképe volt.
August Czartoryski élete úgy kezdődött, mint a mesében: 1858. augusztus 2-án született Párizsban, Władysław lengyel herceg és Maria Amparo hercegnő, a spanyol királynő lányának gyermekeként. A kis Guciót, ahogyan gyermekkorában nevezték, a spanyol királyi pár tartotta a keresztvíz alá. Minden adott volt a jó élethez: a kényelem, a luxus, a pénz, a nemes származás...
De a tündérmesének hamar vége szakad: hatévesen elvesztette édesanyját, aki tüdőbajban halt meg és a kórt átörökítette fiára is.
Az első tanulmányait Párizsban végezte. Nagy hatással volt a fiatal hercegre tanára, Szent Rafael Kalinowski, aki szintén ebben az időben fedezte fel saját hivatását, és később karmelita szerzetes lett.
A mese drámai történetben folytatódott: August Czartoryski egészsége fokozatosan romlott, hiába keresett betegségére csodadoktort és gyógyulást. Az élete folyamatos zarándoklat lett egyik orvostól a másikig, egyik gyógyfürdőtől a másikig. Kereste a gyógyulást Svájcban, Olaszországban, Spanyolországbanm Egyiptomban... de nem volt fegyver, amivel le tudta volna győzni az ellent, sem tündér, sem varázslat.
Olyan volt, mint a mesebeli herceg, aki elhagyja az összes kincsét, a kényelmet, a pénzt... egy apró kincsért, ami talán nem is létezik. A betegséggel vívott küzdelem, és a szenvedések keresztjének hordozása által egyre közelebb került Istenhez. Fokozatosan megérlelődött benne a vágy, hogy életét Istennek szentelje. Fizikai szenvedését lelki szenvedés is kísérte, mert miközben apja a diplomáciai karrier felé terelte, a fiatal herceg ellenállhatatlan módon vonzódott a szerzetesi élet felé.
Életében döntő fordulópontot jelentett, amikor 1883-ban személyesen találkozott a már idős Bosco Jánossal Párizsban. Habár a torinói szent már idős volt és közel a halálhoz, mégis sikerül neki elrabolni a lengyel herceg szívét. August Czartoryski felfedezte hivatását: Don Boscóval fog menni, hogy szolgálja a legjobban rászoruló fiatalokat.
Don Bosco azonban óvatos volt és sokáig vonakodott attól, hogy az előkelő ifjú herceget felvegye rendjébe, annál is inkább, mert tudott a család másfajta elképzeléseiről. Kételyeit végül XIII. Leó pápa oszlatta el, aki személyesen járt közben a herceg érdekében, aki 1887-ben végre, 29 évesen, megkezdhette a noviciátust. 1887. november 24-én Don Bosco kezéből vehette át ünnepélyesen a reverendát. A szalézi rend alapítója ezekkel a szavakkal bátorította fiatal szerzetest: „Bátorság, hercegem. Ma csodálatos győzelmet arattunk, de nagy örömmel azt is el kell mondanom, eljön a nap, amikor pappá szentelik, és Isten akaratából sok jót tesz hazájáért.”
A filozófiai és teológiai tanulmányokat bizonytalan egészségügyi körülmények között folytatta, míg végül 1892. április 2-án, San Remóban pappá szentelték. Egy évvel később, 1893. április 2-án halt meg Alassióban.
Így ért véget ez a "tündérmese"...de a herceg mégis legyőzte a sárkányt és megtalálta az igazi kincet, a rejtett drágagyöngyöt az életében, amit teljes szívével, egész lényével keresett.
Hivatása történetében – amely miatt nagyon sok nehézséggel kellett szembesülnie - mindig jelen volt az ima fényében született elköteleződés kihívása, és az állandó konfrontálódás a lelkivezetőivel és a családjával. Beszélhetünk ellentmondásos hivatásról is. A mai fiataloknak, akik számára szintén gyakran nehézséget jelent, hogy megfejtsék és betartsák az Úr akaratát, August a tisztánlátás és az Úr iránti engedelmesség módszerét tanítja. Az élete igazi "harc a hivatásért". Mindig határozott volt és kész arra, hogy Istennek tett ajánlatát megismételje: "Ez az, ahová az Úr hívott engem, és itt van, ahol az Úr engem akar."
Pierluigi Cameroni SDB/Szaléziak.HU
