Főoldal / Szalézi világ / Az internet sötét arca
Ha egy találó metaforát keresünk arra, hogy leírjuk a forradalmat, ami a társadalomban létrejött az internet bevezetése és használata óta, akkor ezt a jelenséget egy új bolygó felfedezésével hasonlíthatjuk össze, egy új kontinenssel, egy területtel, amelyet folyamatosan tárunk fel, mégsem vagyunk képesek teljesen megérteni, amit ismételten megcsodálunk, ami újabb és újabb szempontokkal és eddig még meg nem fogalmazott lehetőségekkel lep meg minket.
A világháló a természeténél fogva egy dinamikus tér, amely folyamatosan mozog és alakul, hálózatokból és alhálózatokból áll; különböző típusaival és formáival lényegében arra törekszik, hogy megkönnyítse a hasonló érdeklődésű emberek vagy csoportok közötti találkozásokat, vagy bármilyen típusú tartalom cseréjét, teret hozzon létre a játékhoz, vagy akármiféle különböző és végtelen számú igény számára.
A digitális világ a technika és a tudomány közötti rendkívüli konvergencia eredménye, amely radikálisan átalakította az életünket, valamint az egymással történő kommunikáció és kapcsolattartás útját.
Ezen az új bolygón másodpercenként regisztrálnak új lakosokat, új tartalmakkal, társulási és kapcsolódási formákkal számos szinten.
Ezt a területet gyorsan elfoglalták a tizenévesek és a fiatalok, akik félelem és előítéletek nélkül lépnek be, próbálják kielégíteni igényüket a társaság, szeretet, kommunikáció, találkozás iránt. Napjainkban több mint 800 millió kiskorú használja a hálózatot világszerte.
A kiskorúak vonatkozásában az internet bemutatja legsötétebb oldalát, ami új és súlyos világméretű problémák oka: gyermekpornográfia vagy trollkodás, internetes zaklatás, szexuális zsarolás, vagy kiskorúak szexuális csábítása, üzenetek, szövegek és szexuális jellegű képek küldése mobiltelefonon vagy hasonló eszközön keresztül - technikai értelemben véve szexting - nem is beszélve a gyermekek, különösen a fiatal lányok futtatásáról.
Mindezek a helyzetek exponenciálisan elterjedtek, túlszárnyalva és túlmutatva a társadalmi intézmények ellenőrzésén, komoly károkat okozva társadalmi, erkölcsi és etikai téren. Az Európai Unió tanulmánya szerint a 18 év alatti gyermekek 20%-a már elszenvedte a neten a szexuális erőszak valamelyik formáját.
Az egyház számára ez történelmi okokból nehéz téma; a pápa azonban arra hív bennünket, hogy saját közösségeinkből kiindulva követeljük meg a zéró toleranciát, félelem nélkül és a kiskorúak méltóságával szembeni mindenféle visszaélés elutasításával. El kell kezdeni lelkiismeretfurdalás nélkül beszélni a problémáról, konkrét adatokból kiindulva, keresve a konkrét és hatékony megelőzési formákat. Mindenekelőtt, képezni kell az oktatókat és szülőket a család eredeti nukleuszában, akik tudják, hogyan kísérjék el a gyerekeket a "digitális udvarba".
El kell hagyni a részleges vagy egyoldalú nézőpontot, nem szabad többé azt gondolni, hogy mindez olyan problémát jelent, amelyet kizárólag az erre szakosodott intézményeknek kell kezelnie, vagy pedig túlságosan naivnak lenni, vakon támaszkodva olyan számítógépes algoritmusokra vagy szűrőkre, amelyek megóvhatják a gyermekeket az ilyen veszélyektől . A kiskorúak fizikai és pszichológiai integritásának védelme olyan feladat, amely magában foglalja az összes intézmény együttműködését, kezdve a családdal és a szülőkkel. Az utóbbiak egyre inkább arra törekszenek, hogy párbeszédet folytassanak a gyermekekkel, hogy beszéljenek róla és megvitassák ezeket a kérdéseket.*
Ha Don Boscóra gondolunk, aki Torinó utcáin járva megpróbálta megmenteni a fiatalokat az erkölcsi veszélyektől, aki iskolákat hozott létre, bevonta a munkáltatókat és írt a hatóságoknak, akkor természetes, hogy megkérdezzük magunktól, mit tenne ma, ebben az új környezetben; a lelkek Atyja és Pásztoraként milyen kezdeményezések merülnének fel a szívében, miután elolvasta a kiskorúak sérelmére elkövetett erőszakról szóló híreket a neten, vagy a kereskedést a kiskorúakkal, egyszerű, értékesíthető használati tárgyakká redukálva őket.
*A Szentatyának a kongresszus tagjaihoz intézett beszéde a gyermekek méltóságáról.
ANS-szerkesztői üzenet/Szaléziak.HU