Főoldal / Szalézi világ / Franciaország – Szalézi kezdeményezés a kiskorú migránsok beilleszkedéséért
Franciaország – Szalézi kezdeményezés a kiskorú migránsok beilleszkedéséért
2022-06-09 Csütörtök | #Szalézi világ
A Franciaország és Dél-Belgium Szalézi Tartomány (FRB) által támogatott „Don Bosco Action Sociale” szalézi művek és testületek hálózatán belül jelenleg közel ezer kiskorú migránsról, más néven kísérő nélküli kiskorúról gondoskodnak. A Don Bosco Intézet, amelynek székhelye Gradignan, Gironde megye, az a szalézi ház, amely leginkább hozzájárul ehhez, és számos részleggel rendelkezik, köztük egy Tulle-ben, ahol egy érdekes projektet hoztak létre ezeknek a fiataloknak a beilleszkedésére a társadalomba.
Valójában, a Don Bosco Intézet, amely a kísérő nélküli kiskorúak támogatásáért felelős, szponzorációs rendszert hozott létre a fiatal migránsok számára, legyenek azok kiskorúak vagy éppen nagykorúak, hogy megkönnyítsék beilleszkedésüket a területen. A tulle-i iroda által tavaly ősszel elindított projekt nagyon hangulatos elnevezést kapott: "Keresztszülő a holnapért".
Az intézet több éve működtet egy befogadó platformot a kísérő nélküli kiskorúak számára, amelyet Corrèze vezetése anyagilag támogat. Jelenleg mintegy hatvan, Bangladesből, Pakisztánból, Maliból, Guineából és más országokból érkező fiatal bevándorlónak ad otthont, akik Tulle-ben és Brive-ben telepedtek le.
Integrációjuk elősegítésére az Intézet egyedi javaslat alapján kialakított egy mecénási rendszert, amely a szabadidős, sport- vagy kulturális tevékenységeket hasznosítja. "A gyerekek keresztszülei vagy keresztanyjai elköteleződnek, hogy megosztanak a keresztgyermekeikkel egy-egy, sporttal, művészettel és kultúrával kapcsolatos pillanatot. Mi pedig arra törekszünk, hogy ez olyan tevékenység legyen, ami már jelen van és megszokott a keresztszülők életében, hogy ne kelljen új kötelezettséget vállalniuk” – magyarázza Ségolène Girardet, a küldetés végrehajtásának felelőse.
"Nagyon egyszerű. Ez azt jelenti, hogy havonta kettő–négy alkalommal közös tevékenységet ajánlanak fel nekik. Természetesen, feltéve, hogy beleegyeznek! Ez nem kulturális katonai szolgálat!" – viccelődik Marie-Andrée, egy nyugdíjas hölgy, aki részt vállal a helyi életben, de ennek ellenére nagyon komolyan veszi keresztanya szerepét Abdoulie és Mamadou kapcsán, akiket például gyakran elkísér moziba.
Mamadou számára értékes dolog, ha valaki elkíséri életének ebben a radikálisan új szakaszában: „Amikor az ember külföldről érkezik, anélkül, hogy szülei mellett lenne, a keresztanyánk kapcsolata tulajdonképpen az anyánkat jelképezi” – mondja.
Aïcha ezzel szemben Samuel keresztanyja, aki éppen most töltötte be a 18. életévét, de még nem tudott jól beilleszkedni a társadalmi szövedékébe. „Nem szeretek állandóan egyedül lenni, és szerintem jó, ha van kivel beszélgetni, összevetni a jegyzeteket” – vallja a fiatalember, egy tekemeccs közben, ahová keresztanyjával, annak gyerekeivel és egy barátjával együtt ment el.
"Ha szüksége van valamire, értesít, és én megyek érte. Ellenkező esetben mindannyian a saját életünket folytatjuk. Nincsenek különösebb kötelezettségeim, csupán közös időtöltésről van szó" - magyarázza tovább Aïcha.
Jelenleg már öt szponzori kapcsolat valósult meg, de a Don Bosco Intézet még ennél is többet remél: mintegy 30 gyermek várja, hogy megtalálja keresztszülőit.
ANS – Tulle/Szaléziak.HU
