Főoldal / Szalézi világ / Kongói DK – 1732 mosolygó arc
Kinshasának, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosának 1945-ben mintegy 100 000 lakosa volt, ma 17 millió lakosával Afrika harmadik legnagyobb metropolisa az egyiptomi Kairó és a nigériai Lagos után. Valójában, a lakosságnak ez a rendkívül nagy száma teszi a világ első francia ajkú városává.
A Don Bosco Szaléziak 1989-ben telepedtek le e hatalmas metropolisz egyik kerületében, Kingabwában, és ma összesen 4 jelenlétük van egy erősen iparosodott területen. Sajnos ezek a gyárak a város más részeiről alkalmaznak embereket, ahol magasabb az iskolai végzettség, és az emberek olyan szakmai képzésben részesülnek, amit ezek a cégek keresnek. Azok, akik Kingabwában élnek, nem részesülnek a város egyéb kerületeiben nyújtott szolgáltatásokból, különösen az egészségügy és az oktatás terén, és azt sem remélhetik, hogy a szomszédos gyárakban alkalmazzák őket.
Mivel a Kongó folyó bal partján élnek, a lakók számára munkalehetőségként csak a horgászat érhető el.
Kingabwa népességének 60% -a 0 és 15 év közötti fiatalokból áll, de a területen csak két iskola van, egy általános iskola Saint Kiwanukában és egy középiskola, amely College Saint François de Sales-ként ismert. Mindkét oktatási struktúrát a Don Bosco Szaléziak irányítják, de ez nem elegendő a kerület összes gyermekének és fiataljának befogadására. Az iskolák megélhetési költségei és a tanárok fizetése a magánadományozók konkrét segítsége nélkül nem tenné lehetővé az iskolai tevékenység végzését.
A gyermekek oktatási körülményeinek javítására irányuló minden kísérlet során figyelembe kell venni a két iskola gazdasági képességeit, és gyakran azt, mi szükséges és hasznos a tanulmányok garantálásához, különben a fenntarthatatlan költségek miatt az iskola zátonyra fut.
Iskolába mosolyogva
Ezért Missioni Don Bosco az olasz Cisalfa céggel együttműködve úgy döntött, hogy támogatja a projektet, amelyet a misszionáriusok tavaly bemutattak: 100 pad megvásárlása az általános iskola számára.
Mivel az iskolák népessége folyamatosan növekszik (a kezdeti 860-ról már a projekt bemutatása idején 1123 tanulóra), az általános iskolának alternatív megoldásokat kellett keresnie, kérve az iskola alkalmazottait, hogy több műszakban tartsák meg az óráikat.
A 100 iskolapad végre célba ért, a gyerekek nagy örömére. Ma 956 lány és 776 fiú követheti az órákat és jegyzetelhet méltóbb körülmények között. Ezek az adatok úgy fénybe helyezik a tanulók számát is, ami időközben 1732 lett. Ezzel egyre megterhelőbb az iskola fenntartása is, de ez jót ígér, mert jelzi a szülők nagyobb elkötelezettségét, hogy kezdenek egyre jobban tudatában lenni annak, hogy az oktatás az egyetlen fegyver a kezükben, hogy jövőbeli esélyt biztosítsanak gyermekeiknek.
Annak érdekében, hogy a családokat egyre jobban bevonják az iskolai tevékenységek irányításába, szülőbizottságot hoztak létre, amely a szaléziakkal együtt figyelemmel kíséri az iskola szükségleteit és kezdi az iskolai anyagok biztosítását. Az igazgatási bizottság működik és a szülők, jótevők és a helyi adományozók kis hozzájárulásának köszönhetően képes kielégíteni az igényeket.
A szaléziak és a családok közötti együttműködés lehetővé teszi a képzési folyamat folytonosságát, és ez egy lényeges jelzés, mert felhívja a figyelmet arra, hogy minél több erő fog össze az érdekükben, annál több lehetőségük lesz ezeknek a gyerekeknek a jövőben.
news.missionidonbosco.org/Szaléziak.HU
