Mindenhová beszivárgott a konformista szülők elképzelése, akik úgy gondolják, hogy idejétmúlt dolog magasabb szintre helyezni magukat, mint a gyermekeiket.
Amikor a Jóisten úgy döntött, hogy megteremti az apát, egy meglehetősen magas, erős és robusztus felépítéssel kezdte.
Ekkor egy angyal, aki a közelben volt, megkérdezte tőle: „De milyen apa ez? Ha a gyerekeket olyan magasra teremtetted, mint egy garas, akkor miért csináltad ilyen nagyra az apát? Nem fog tudni üveggolyókkal játszani anélkül, hogy le ne térdelne, nem tudja betakargatni a gyermekét anélkül, hogy lehajolna, és még megcsókolni sem tudja anélkül, hogy majdnem kétrét kellene görnyednie!"
Isten elmosolyodott és így válaszolt: "Igaz, de ha olyan kicsivé teszem, mint egy gyermeket, akkor a gyerekeknek nem lesz kire felnézniük."
A tekintélyes szociológus, Franco Garelli megjegyzi: „Ma a szülők fiatalkodnak, a tanárok babáznak, a papok a „mea culpát” szavalják.
Mintha ez még nem lenne elég, Mario Lodi, Olaszország egyik leghíresebb tanára, hozzáteszi: "Míg egykor a gyerekek féltek a szüleiktől, ma már a szülők félnek a gyermekeiktől." Ezért tapsoltak az árral szemben álló szülők, amikor megtudták, hogy Charles Galea amerikai pedagógus, aki évtizedek óta foglalkozott nehéz gyerekekkel az Egyesült Államok reformiskoláiban, ezt mondta: "Ha 40 éves vagy, ne viselkedj úgy, mintha 16 éves volnál! A gyerekeid tisztelni akarnak valakit. Lehet, hogy nincs bátorságuk megmondani neked, de kétségtelen, hogy mit gondolnak: „Viselkedjetek úgy, mint a szülők, ne úgy, mint a társaik!”
A legtömörebben mind közül Katharina Zimmer pedagógus fogalmazott: „A szülők tegyék a dolgukat, és ne utánozzák a gyerekeket!”
Az apának, aki csak "gyermekei legjobb barátjaként" akar megjelenni, kicsit ráncos játszótársként, nem sok értelme van. Pszichológiailag érthető hozzáállás, de cserébe nem valósul meg jól a gyerekek erkölcsi és szociális lelkiismeretének formálása.
A tekintély lényegében nem parancsolgatásból áll: etimológiailag a szó egy latin igéből származik, amelynek jelentése "segíteni a növekedésben". A családban a tekintélynek pontosan segítenie kell a fiatalabb tagok felnövekedését, a lehető legkedvesebb módon alakítva azt, amit a pszichoanalitikus szakzsargonban „valóságelvűnek” neveznek.
Ez a józan ész, amely hála Istennek időről időre újra felbukkan. Igen, a szülő-gyerek kapcsolat pedagógiailag csak akkor elfogadható, ha aszimmetrikus. Ha egy szintre helyezed magad a gyerekeiddel, az csak bajt szül.
Mindannyian tudjuk, hogy a gyerekeknek három alapvető szükséglete van: a jóllakottság (táplálékszükséglet), az affektivitás (szeretetszükséglet) és a biztonság (védelemszükséglet).
Ez utóbbi segíti a gyermeket az erős személyiség kialakításában és a jó autonómia megszerzésében. Gyermekkorban tehát elengedhetetlen, mivel segít a gyermeknek megvédeni magát a szorongással szemben.
Szükséges ajándékok
Nos, a fia csak akkor érzi kielégítettnek a biztonság iránti igényét, ha az apa és az anya magasabbnak tűnik nála! Ebben az esetben a szülők vállalják, hogy megvalósítják mind a kilenc fő feltételt, melyek leválasztják őket a fiukról, és "tekintélyt parancsolóvá" teszik őket a fiú szemében.
Felsoroljuk ezeket a feltételeket, bízva abban, hogy az olvasó képes lesz ráérezni az ízükre és magáévá tenni őket.
◆ Mindig betartjuk ígéreteinket: aki csal, elveszíti az arcát, elveszíti a tekintélyét.
◆ Legyünk következetesek: aki vizet prédikál és bort iszik, azt nem lehet komolyan venni.
◆ Ne veszítsük el túl gyakran a kontrollt: a gyakori kontrollhiány gyenge belsőt jelez.
◆ Ismerjük be, hogy tévedtünk: aki beismeri, hogy hibázott, az hitelesebb.
◆ Álljunk ellen a provokációknak: a gyerekek provokációi gyakran csak arra szolgálnak, hogy teszteljék, mennyire erősek, tekintélyesek a szülők.
◆ Legyünk mindig őszinték: akár egyetlen hazugsággal is is elveszíthetjük minden hitelességünket.
◆ Egyezzünk meg: ha a szülők között nézeteltérés van, a tekintély a csatornában végzi!
◆ Ne engedjük, hogy a gyerekeink a nevünkön szólítsanak minket: a barátokat a nevükön szólítják, a szülőket nem!
◆ Mindig bátorítsunk: a csüggedt gyermek elveszett gyermek.
Kilenc feltétel, amelyek nem feltétlenül azért szükségesek ahhoz, hogy ne legyünk „szánalmas” szülők, ahogy Paolo Crepet pszichiáter a "barátságos" szülőket definiálja, hanem inkább azért, hogy gyermekeink büszkék legyenek arra, hogy apjuk és anyjuk van, aki megértette, hogy az Embert nem a fizikai termetével, hanem az erkölcsi nagyságával mérik!
Shaquille emlékére
Shaquille O Neal (az amerikai bajnokság egyik leghíresebb kosarasa) 2 méter és 16 centiméter magas, 147 kiló és 60-as cipőt visel.
„Miután a kosárlabdára koncentráltam, és csapatvezető lettem, komolyabban vettem a felelősségemet, hogy példát mutassak. Néha meg kell állnom és gondolkodnom, mielőtt cselekszem, néha pedig hibákat követek el. De továbbra is követem apám tanácsait, és folyamatosan keresem azokat az alkalmakat, amikor változtathatok és jó példát mutathatok. »Légy vezető, Shaq, ne követő. Mivel az embereknek fel kell emelniük a tekintetüket, hogy rád nézzenek, adj nekik jó okot arra, hogy ezt tegyék!«"
A TÖKÉLETES APA
- Meghallgatja a gyerekeit
- Harmóniában éli a mindennapjait
- Segít az önbizalom megszerzésében
- Fejleszti az önbecsülést
- Időt tölt a gyermekaivel
- Gondolkodásra, megfontolásra, értékelésre tanít
- Segít szembenézni a félelmekkel
- Jelen van a fontos eseményekben
- Segít kísérletezni
- Egészséges életmódra tanít
Pino Pellegrino
bollettinosalesiano.it/Szaléziak.HU
