Főoldal / Magyar Tartomány / Napról napra Don Boscóval - Miért veted meg a karjaidat?
Napról napra Don Boscóval - Miért veted meg a karjaidat?
2022-01-28 Péntek | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
A Verniano család, Akik Elilio fiuk révén szoros kapcsolatban álltak Don Boscóval és gyakran meglátogatták, mert ahányan csak voltak, mind sóvárogtak a szavai után. Don Boscót bántotta nem éppen szerény öltözködési módjuk. A tíz-tizenkét éves lányok ruházata még csak elfogadható volt, de a tizennyolc év fölöttiekére nem volt mentség.
Egyiküknek ezt mondta egyszer Don Bosco:
– Szeretném, ha megmagyaráznád nekem: miért veszed ennyire semmibe a karjaidat?
– Ó – válaszolta helyette az anyja – éppen ellenkezőleg, állandóan kiabálnom kell vele a hiúsága miatt.
– Azért mondom, hogy semmibe veszed őket, mert amikor meghalsz, könyörögni fogok, hogy a paradicsomba kerülj; de az biztos, hogy ezeket a karokat az örök tűzre vetik. Ez pedig nem egyenlő azzal, hogy semmibe veszed őket?
– Én nem teszek semmi rosszat, és nem akarok a pokolra kerülni.
– Hiába, a dolog úgy áll, hogy legjobb esetben a purgatóriumba kerülsz, és ki tudja, mennyi időre.
– Akkor ez a figyelmeztetés rám is vonatkozik? – kiáltott fel elpirulva az egyik legnagyobb lány. – Azért, mert a nyakam sincs eltakarva?
– Nos, az úgy van, hogy a lángok a karok felől terjednek a nyak irányába, és aztán körbefonják.
– Megértettem, megértettem – mondta végül az anya. – Most rajtam a sor, hogy jóvá tegyem, és köszönöm a figyelmeztetést, amit kaptam.
(vö. Memorie Biografiche, II. 95.)
Forrás: Michele Molineris - Napról napra Don Boscóval, Don Bosco Kiadó 2008
Szaléziak.HU