Szent Jobb – nemzeti ereklyénk kalandos története
2021-08-17 Kedd | #Aktuális | ARCHIVÁLT
történelem • ereklye •
75 éve, 1945. augusztus 19-én hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, államalapító Szent István királyunk épen maradt jobb kezét.
A legenda szerint István király szentté avatása alkalmából, 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból, ahonnan a jobb kezet már korábban kiemelték és "ereklyeként" megőrizték. A középkorban Nagyvárad közelében egy monostorban helyezték el, emlékét egy Szentjobb nevű település őrzi. A török hódoltság idején Dalmáciába került, sokáig a raguzai (ma: Dubrovnik) domonkosok őrizték. Mária Teréziának 1771-ben sikerült visszaszereznie, az ereklyét Budán őrizték. A királynő még pénzt is veretett ennek emlékére.
A püspöki kar 1862-ben Lippert József prímási főépítész tervei alapján ezüstből és csiszolt üvegből pompás kivitelű, neogótikus ereklyetartót készíttetett Bécsben. A Szent Jobb-körmeneteket 1944-ig a budai Várban tartották. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított „Aranyvonattal” hordozták körbe az országban. Az ünnepségsorozat május 30-án, a Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszus lezárulta után kezdődött meg.
Pajtás Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka 1944-ben a Szent Jobbot – a koronázási ékszerekkel együtt – a közeledő szovjet front elől Veszprémbe, Kőszegre, majd a Salzburg közelében fekvő Mattsee községbe vitte. Amikor 1945 nyarán hadifogságba esett, elárulta a kincsek hollétét. A Szent Jobbot az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza Magyarországra; a küldöttség egyik tagja a magyar származású Kovács György ezredes volt. Az ereklyét William S. Key tábornagy adta át Witz Béla érseki helynöknek, a Szent Jobb őrének.
A Szent Jobbot 1945. augusztus 20-án, a háború utáni első körmenetben a ferencesek belvárosi templomából a Szent István-bazilika előtti térre vitték, majd az ünnepség után visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, ahol 1950-ig, a rend feloszlatásáig őrizték. A körmenet hagyománya 1947-ben szakadt meg, ugyanis ettől kezdve nem lehetett országos körmeneteket tartani. Az ereklyét 1950-től huszonegy éven át a Szent István-bazilika plébánosának lakásán, egy falba épített páncélszekrényben őrizték, és csak évente egyszer, augusztus 20-án vitték át a bazilikába.
1971-ben, hazahozatalának 200. évfordulójára készült a bazilika Szent Jobb-kápolnája kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel. 1983-ban lebontották a zárt tartót, golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben már mindenki láthatta. A Szent Jobbot 1985-ben tették először közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján az ereklye ismét országos körútra indult.
Az ereklyét tehát a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrizték, melyet 2019-ben felújítottak, azóta a főhajóban található első királyunk jobb keze. A Szent Jobb-körmenetet a rendszerváltozás óta a régi hagyományoknak megfelelően rendezik meg augusztus 20-án. 2006-ban a viharos időjárás miatt maradt el a körmenet, 2020-ban pedig a koronavírus-fertőzés elleni hatósági korlátozások miatt nem lehet megtartani.
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
