Egy kecskeméti kilencgyermekes családban látta a napvilágot. Négy gimnáziumi osztály elvvégeztével a 14 éves fiú plébánosa Kovács Sándor, a későbbi szombathelyi püspök meleghangú ajánlósoraival, jelentkezik a Szaléziaknál. 1931-ben tesz fogadalmat Szentkereszten. Papszentelése 1942-ben. Szinte egész életét az óbudai Szent Alajos Házban tölti. Innen jár hítoktatni a Medve utcai általános iskolába. Türelmes, áldozatos jóságáért mindenki becsülte. 1950 után is a Keresztények Segítsége kápolnában fejti ki áldásos papi tevékenységét, miközben a Műszaki Egyetem kísérleti tanszékén laboránsként dolgozik. Igénytelensége csak úgy sugárzott személyéből. Utolsó éveiben, már súlyos betegen elvállalja az óbudai temető kápolnának gondozását is.