1912-2002
szalézi szerzetes pap
Halála:Budapest 2002.04.23.
Nyughelye:Budapest-Óbuda

1912. október 24-én született Dorogon. Családjának szálai a Felvidékre nyúltak vissza. A vasutas édesapa később Rákospalota MÁV-telepén teremtett otthont családjának és Mellen József már 1925-ben Rákospalotán megismerkedett Don Boscóval és a szaléziakkal, és fiatalos lelkesedéssel csatlakozott hozzájuk. 1927-ben jelentkezett a noviciátusba, majd Péliföldszentkereszten 1928. november 1-jén fogadalommal kötelezte el magát a szalézi életre. Teológiai tanulmányait 1938-ban fejezte be Péliföldszentkereszten, ezt követően 1938. június 19-én Esztergomban áldozópappá szentelték.

Mint fiatal, lelkes szalézi pap 1938–1945-ig Nyergesújfalun, a rend helyi gimnáziumában tevékenykedett, mit katekista és házgondnok. 1945-től 1947-ig Újpesten  a Baross utcai rendházban ismét katekista, később 1947 és 1949 között Balassagyarmaton a Szalézi Kollégiumban hitoktató és házgondnok, majd 1950-ben visszatér ismét Újpestre, ahol a rendek feloszlatásáig gyóntatóként működik. A rendek működésének betiltásakor, amikor az ÁVO-sok elhurcolták a szerzeteseket, a rendház kerítésén átmászva menekült meg az elfogástól.

1950 után különböző helyeken kisegítő lelkész, majd 1951–52-ben gyári segédmunkás.

1952. április 27-től a Kispest-Wekerle-telepi plébániatemplomban sekrestyés, majd egyre jobban bekapcsolódik a lelkipásztori munkába. 50 éven keresztül szolgálta a wekerlei híveket alázattal, szeretettel, a Don Boscó-i vidámság jegyében. Gyóntatott, misézett és nagy odaadással, szeretettel szolgálta a betegeket és a fiatalokat. Az utolsó években gyakran gyengélkedett, de ennek ellenére is töretlen lendülettel végezte lelkipásztori szolgálatát.

2002. április 23-án visszadta lelkét Teremtőjének. Az óbudai temető szalézi kriptájában helyezték örök nyugalomra.