![]() |
![]() |
|
< | Vissza / Elhunyt szaléziak / Magyar Tartomány |
|
||
1909. november 6-án született Turán. Jó szülei, látván a gyermek tehetségét, Nyergesújfalura, a szaléziak iskolájába küldték tanulni Mihály testvérével együtt. A fiatal fiú hamar megtapasztalta a szalézi élet szépségét, jelentkezett a rendbe. 1926-ban kezdte meg újoncévét, és 1927-ben fogadalommal kötelezte el magát Don Bosco követésére. 1933-ban örökfogadalmat tett, közben folytatta teológiai tanulmányait előbb Esztergomtáborban, majd az újonnan megnyitott szalézi főiskolán, Péliföldszentkereszten. 1942. június 7-én Kriston Endre érsek úr részesítette a papi szentségben. Elöljárói a mezőnyárádi noviciátusba és tanulmányi házba helyezték tanárnak és lelki igazgatónak. Lelkiismeretesen, nagy odaadással és lelkesen végezte nevelői munkáját egészen 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig. 1950 és 1970 között Mezőnyárádon teljesített szolgálatot, majd 1980-ig egyik rendtársával együtt Kácson szolgál kántorként. Nyugdíjazása után szülővárosába, Turára költözött; a szülői házba vonult vissza, de szívesen segített a település lelkipásztori munkájában. 1994-ben elöljárója első hívására elhagyta a szülői házat és beköltözött a balassagyarmati szalézi rendházba. Rendtársainak példát mutatott szerény életével és imádságos lelkületével. Itt is kötelességtudóan és szívesen kapcsolódott e a lelki munkába. Csaknem életének utolsó évéig misézett és gyóntatott. Az utolsó év fájdalmait és nehézségeit türelemmel viselte, és így várta, nem egyszer kívánta a halál megérkezését. Köles atya hosszú szerzetesi és papi életével példa volt növendékei, rendtársai és a hívek számára. |