![]() |
![]() |
|
< | Vissza / Elhunyt szaléziak / Magyar Tartomány |
|
||
Hosszú, türelemmel viselt szenvedés után 2013. január 17-én a reggeli órákban életének 81-ik, áldozópapságának 56-ik évében elhunyt Tarjányi Ferenc szalézi szerzetes pap. Tarjányi Ferenc atya 1932. szeptember 14-én született Kiskunfélegyházán, buzgó katolikus családban. Iskoláit Bócsa-Zöldhalomban végezte, majd 1946 Kisboldogasszony ünnepe után kezdte meg jelöltségét Balassagyarmaton. Közben államosították az intézetet, így novíciusi tanulmányait 1948-ban a tanakajdi noviciátusban kezdte. 1949. szeptember 14-én fogadalommal kötelezte el magát, hogy Don Bosco követője akar lenni. Amikor 1950-ben a rendeket feloszlatták, Mezőnyárádon folytatta tanulmányait. Először Kalocsán a kisszemináriumba, majd ennek bezárása után a váci egyházmegyébe jelentkezett, ezért Egerben folytatta teológiai tanulmányait, ahol 1957. június 16-én pappá szentelték. Néhány nap múlva, 1957. június 19-én örökre elkötelezte magát a Szalézi Társasághoz. 1950 után megtapasztalta a szerzetesi élettel járó nehézségeket. Felszentelését követően, mint újmisés pap a lőrinci plébánián káplánként és hitoktatóként működött 1957-1958 között, majd különböző helyeken szolgált, így Selypen, Abonyban, Rákóczifalván, Tószegen, Törtelen és Gyömrőn. 1970-től Szabadszálláson volt plébános. Onnan több helyre is kisegített: Aranyegyházára, Balázspusztára és Fülöpszállásra. Egy Trabanttal járta az országot, diafilmeket, majd a 8 mm-es filmeket vetített az evangéliumokról, Don Bosco és Assisi Szent Ferenc életéről. A rendszerváltás után lelkesen tért vissza a szalézi életbe és részt vett az újrakezdés munkálataiban. 1993-2002-ig a Don Bosco Kiadó igazgatója, 1994-2003 között az újpesti Nagyboldogasszony plébánia plébánosa, 1997-2003 között az újpesti szalézi rendház igazgatója. 2003-2006 között igazgató a balassagyarmati rendházban. Ferenc atya példamutató pap és szalézi volt. Hatalmas lelkesedés sugárzott belőle és mindig kész volt kisegíteni a környező plébániákon. Bár egészsége igen gyenge volt, mégis iparkodott erejéhez mérten részt venni a lelkipásztori munkában. 2011-re sajnos ereje elfogyott, ezért a székesfehérvári Papi Otthonba került gondozásra. Lelki üdvéért 2013. február 2-án mutattak be engesztelő áldozatot a kecskeméti Főplébánia templomban, majd a szentmise után a Kecskeméti Köztemető családi sírhelyében helyezték örök nyugalomra.
|