Kerkaszentmiklóson született. A szombathelyi rendházban ismerkedett meg Don Boscóval, és kérte, hogy követője lehessen. 1933-1934-ben novícius volt Péliföldszentkereszten, majd asszisztens Esztergomtáborban, Rákospalotán és Visegrádon. Teológiai tanulmányait 1941-ben kezdte meg Péliföldszentkereszten. A háború miatt csak 1947-ben részesült a papság szentségében: a vértanúhalált szenvedett Meszlényi Zoltán Lajos püspök szentelte pappá június 22-én. Ezután Esztergom-Kertvárosban volt hitoktató 1950-ig. A veszprémi egyházmegye szolgálatára vették fel, ahol Nagykanizsán, majd Nagyatádon és Kisgörbön volt káplán. 1956-1957 között egy évig plébános Somogytárnocán, majd káplán Vörsön és Zircen. Utolsó állomáshelye Keszthely volt. Itt 1964-1984-ig szolgálta nagy buzgalommal az Urat és a rábízott híveket. 1984-ben betegsége miatt nyugalmazását kérte. Hosszú időn keresztül volt a székesfehérvári papi otthon lakója.