Jordán Zsuzsanna, főosztályvezető, Köznevelési Intézményirányítási és Finanszírozási Főosztály, Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Új Köznevelés 2019/9-10. számában megjelent cikke nyomán:
A sajtóban időről időre felbukkannak olyan állítások, miszerint a magyar állam jóval nagyobb mértékben támogatja az egyházi iskolákat, mint az államiakat. A tévedések és tendenciózusan egyházellenes csúsztatások eloszlatása végett szeretnénk bemutatni a köznevelési intézmények finanszírozásának rendjét.
Egyesek szerinti tévhit, hogy az állam több pénzt költ az egyházak által fenntartott iskolákra, valószínűleg azért alakulhatott ki, mert az állami és az egyházi fenntartóknak biztosított támogatás különböző jogszabályokban rögzített, eltérő módon történik.
Ha megvizsgáljuk a különböző jogszabályok által megállapított összegeket, akkor kiderül, hogy az egyházi iskolák az egyes költségvetési években az állami intézményekhez képest kevesebb összeget kapnak, ezért jogosultak egyházi köznevelési kiegészítő támogatásra, utólagos kompenzálásra. Így utólag kapják meg ugyanazt a tanulói létszám alapján számított támogatást, mint az állami iskolák.
Néhány fogalom tisztázás végett:
|
|
állami fenntartó (fő/év) |
egyházi fenntartó (fő/év) |
|
egy főre jutó finanszírozási összeg |
valós bér alapú finanszírozás |
átlagbér alapú finanszírozás |
- Az állami fenntartású iskolák finanszírozása:
A 2017. január 1-jétől létrejött tankerületi központok mindegyike önálló költségvetési szerv, amelyek jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodnak. A Klebelsberg Központ és a jelenleg működő 60 tankerületi központ költségvetése az alábbiakat biztosítja:
- a tankerületi központok által fenntartott köznevelési intézmények pedagógusainak, a pedagógiai munkát segítő alkalmazottaknak és a technikai alkalmazottaknak a személyi juttatásait és járulékait a valós foglalkoztatotti létszám és az ahhoz kapcsolódó bérköltség alapján;
- a fenntartói feladatokkal összefüggő dologi kiadásokat, valamint a tankerületi központok vagyonkezelésében lévő ingatlanok működési kiadásait;
- az oktatási célra használt ingatlanok működtetése során szükségessé váló felújítási és beruházási kiadásokat.
Az állami költségvetés az egyes költségvetési éveken belül is jelentős mozgásban van, ennek oka elsősorban az, hogy számos forrást a Kormány év közben, egyedi döntésekkel, a tárcától történő közvetlen átcsoportosítással vagy éppen projektek keretében biztosít (2017-ben 12 Mrd Ft-ot, 2018-ban 92 Mrd Ft-ot), illetve a Klebelsberg Központ és a tankerületek a költségvetésen belül átcsoportosíthatnak a különböző előirányzatok között. Ezért 2018-ban például az előbbieken túl még emelkedett a tankerületek dologi előirányzata 13 Mrd forinttal.
A tankerületi fenntartású intézmények számított létszáma a KIR októberi statisztikája szerint 2017-ben 730.634, 2018-ban pedig 719.270. Amennyiben a 2017-es költségvetési évben teljesített dologi kiadásokat (82,3797 Mrd Ft) elosztjuk a tanulólétszámmal, egy tanulóra rendszerszinten 112.751 Ft dologi kiadás jut, a 2018. évben teljesített dologi kiadások (90,8917 Mrd Ft) tanulóra leosztott nagyságrendje pedig 126.367 Ft. Erre lehet azt állítani, hogy ez alacsonyabb az egyházaknak biztosított működési támogatásnál, de a bevett egyházakat megillető 200.000 forint/fő „működési támogatási összeg”-et nem csupán a dologi kiadásokra kell fordítani, hanem a személyi juttatásokat és minden egyéb kiadás fedezetét is kell, hogy biztosítsa. Ez azt jelenti, hogy az egyházakat átlagbér finanszírozás illeti meg, mely nem fedezi a valós bérköltségeket, ezért a „működési támogatási összeg” több, mint 50%-a bérköltségre fordítódik.
Nem igaz tehát az az állítás, hogy az állam a saját intézményeinek alacsonyabb dologi kiadást juttat, mint az egyházaknak, mivel az egyházak nem is kapnak tisztán „dologi kiadás” elnevezésű költségtételt, mert minden olyan költséget, melyet nem fedez a pedagógus átlagbér finanszírozás a „működési támogatási összeg”-ből kell kigazdálkodni.
A kiadások egy fő gyermekre/tanulóra jutó összege képezi az egyházi és az állami finanszírozás összehasonlításának kiindulási alapját:
Az érthetőség kedvéért elmondjuk, hogy amikor az egyházi finanszírozással vetjük össze az állami intézmények finaszírozását, az önkormányzati fenntartásban lévő intézményeket, az óvodákat is az állami rendszerhez számítjuk.
Az állami nettó köznevelési célú működési kiadásnak a 2017. évben az állami fenntartók részére folyósított egy főre jutó finanszírozási összege 852.585 forint/fő/év volt.
Az állami fenntartók részére folyósított egy főre jutó támogatási összeg 2018-ban 915.840 forint/fő/év volt: rendszerszinten ennyit költött az állam egy állami intézménybe járó tanulóra.
- Az egyházi fenntartású iskolák finanszírozása
A központi költségvetés a nem állami fenntartóknak átlagbéralapú költségvetési hozzájárulást biztosít a pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak részére.
Az egyházi köznevelési intézményt fenntartó bevett egyházak ezen túl működési támogatásra is jogosultak, ennek összege jelenleg évente 200.000 forint/tanuló/év.
A bevett egyházak egyházi fenntartói részére folyósított egy főre jutó támogatási összeg 2017-ben 653.080 forint/fő/év volt.
A bevett egyházak egyházi fenntartói részére folyósított egy főre jutó támogatási összeg 2018-ban 687.652 forint/fő volt.
- A támogatási összegek összehasonlítása
A fentiek alapján látható, hogy az állami iskolák valójában gyermekenként, egy főre számolva több támogatást kapnak, mint az egyháziak: éppen ezért van szükség az egyházi zárszámadási egyenlegrendezésre, amit a vatikáni megállapodás ír elő az egyenlő finanszírozás elvének érvényesülése érdekében.
|
|
Állami fenntartók |
Egyházi fenntartók |
Különbözet |
|
2017 |
852.585 forint/fő/év |
653.080 forint/fő/év |
199.505 forint/fő/év |
|
2018* |
915.840 forint/fő/év |
687.652 forint/fő/év |
228.188 forint/fő/év |
- *A Magyarország 2018. évi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló T/7556 számú törvényjavaslat még kihirdetés előtt van.
- Az egyházi zárszámadási egyenlegrendezés folyamata, szabályai
A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben létrejött megállapodás értelmében a Magyar Katolikus Egyháznak az általa fenntartott köznevelési intézmények után ugyanolyan szintű pénzügyi támogatásban kell részesülnie, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartóknak.
Az egyeztető felek utólag állapítják meg az előző naptári évben az egyházi és állami iskoláknak juttatott támogatások különbségét, a különbözetet pedig gyerekszámra vetítve az állam utólag kiegyenlíti.
- Akkor van-e egyáltalán különbség?
Az egyházi iskolák nem részesülnek magasabb összegű támogatásban, éppen ellenkezőleg: minden költségvetési év végén, utólag az ő juttatásukat szükséges kiegyenlíteni az egyházi köznevelési kiegészítő támogatással ahhoz, hogy az állami iskolák fenntartóival azonos összeget kapjanak tanulóik után.
Koblencz Attila,
a Szalézi Intézmény Fenntartó pedagógiai igazgatója
Szaléziak.HU
