Főoldal / Szalézi világ / Don Bosco őszi sétái
Don Bosco őszi sétái
2020-09-20 Vasárnap | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Don Bosco és a fiúk számára az ősz érkezése a „hosszú séták” (passeggiate) időszakának kezdetét jelentette. Don Bosco egy újabb zseniális találmánya ez: a „szent trekking”, jutalom-kirándulás és zarándoklat.
A Madonna del Castello, amely fentről uralta Castelnuovo falut, különleges vonzerőt gyakorolt Bosco Jánosra. Egyedül vagy barátokkal gyakran felmászott ide, hogy lerója tiszteletét a Szent Szűz képe előtt. Papként soha nem felejtette el kedvenc helyét ifjúsági zarándoklatok céljává tenni. Innen merítve ihletet, az oratórium első éveiben Don Bosco elvitte fiait a torinói Consolata vagy a Santa Maria del Monte szentélybe, a Sarlós Boldogasszony vagy az Angyali Üdvözlet templomba vagy az Úti Boldogasszonyhoz a Supergára.
1850-ben vezette be először a hosszú sétákat a városon kívülre is, először Becchibe és a környékére, majd fel a Monferrato dombjaira Casaleig, Alexandrinótól Tortonáig és Ligúriába Genováig.
Gianduia hazájában
A korai években, az ilyen utak célja Becchi és környéke volt, amit az apostolok lován el tudtak érni. A fiatalok József, Don Bosco jó testvére házában szálltak meg, elfoglalták a szobákat, a pajtát és az istállót. Nagy ünnepélyességgel megünnepelték a rózsafüzér ünnepét a földszinten 1848-ban kialakított apró kápolnában, majd tovább mentek Castelnuovo felé, ahol Cinzano atya, a helyi pap várta őket ebédre. A szabadban, egy rögtönzött tűzhelyen elhelyezett bográcsban fortyogó víz bugyborékolva nyelte el a sárgálló kukoricakását. Az alkalmi szakács megkavarta a merőkanállal, meghintette sóval, majd pont a megfelelő időben az előkészített deszkára borította a polentát, megfürdetve benne a fűszeres kolbászkarikákat, végül Don Bosco mosolygó szeme láttára vastag szeletekre osztotta a valdoccói gyermekek között.
Giovanni Cagliero szerint 1850-ben a „polenta ünnepe” már tizenkét éves hagyományra tekintett vissza, emlékeztetve őt arra a gondviselésszerű találkozóra Don Boscóval, amikor úgy döntött, hogy a következő évben belép az oratóriumba.
Az 1859-64 évek voltak az „őszi séták” arany évei, valóságos jutalom-utak, vagy aktív pihenések, amelyeket Don Bosco októberben szervezett azoknak a fiataloknak a testi és lelki javára, akik legnagyobb igyekezettel vettek részt a tanulásban és magatartásuk is példás volt. Kihasználta ezeket az alkalmakat arra is, hogy a vidéki lakosság körében terjessze a Katolikus Olvasmányokat és új hivatásokat keressen.
A fiúk egyre nagyobb és nagyobb csapatban vettek részt ezeken a kirándulásokon, élükön rezesbandával vonultak a vidéken. A nép, a papok és az uraságok örömmel üdvözölték őket. Pajtákban pihentek meg, a parasztok egyszerű ételeit ették, a templomokban végezték jámbor vallásgyakorlataikat, este pedig műsort adtak a helybélieknek egy-egy rögtönzött színpadon.
Műsoruk népszerű énekekből, helyi nyelvjárásban előadott jelenetekből és vígjátékokból állt, amelyekben Don Bosco kérésére Gianduia, a híres piemonti maskara kapta a főszerepet.
Az egyik ilyen út során Don Bosco egy csapat fiúnak megígérte, hogy elmennek Callianettóba, Gianduia pátriájába. Visszatérve Valdoccóba, el akarták mondani a többieknek: „Voltam Callianettóban.” Néhány órás futás után az ígéret földjének szerencsés felfedezőit ... elvezette a legfurcsább helyre az országban, ahol „kötegelik a homokot, csiszolják a füstöt és zsákolják a ködöt.”
1864-ben pedig Don Bosco elvitte a fiúkat Genovába. Megígérte nekik: „Az idén meglátjátok a tengert!”
Vándorló katekizmus
Don Bosco őszi sétái gazdagok voltak nevelő értékekben, de elejétől fogva magukon viselték a zarándoklat jelleget.
Tipikusan vallásos látogatásra került sor 1861-ben a Crea-i Madonna szentélyébe, amely híres egész Monferratóban. Ahogy szokás volt, Don Bosco felkészítette a fiatalokat a zarándoklatra, elmondva nekik a szentély és a Sacro Monte-n szétszórt kápolnák a történetét. Október 10-én mentek Creára.
„Úgy léptünk be a tisztásra - írja don Francesia - , diadalmas indulót játszva, mint egy győztes hadsereg.” De Don Bosco barátja, aki vendégül látta volna őket, egy félreértés miatt Casale-ba ment, a jó minorita szerzetesek, a szentély gondozói pedig mindenre gondolva, elővigyázatosságból zárva tartották a kolostor kapuját. Eközben Don Bosco bevezette a gyerekeket a templomba imádkozni a Bruna Madonna előtt. Elénekelték Szent Alfonz Mária dicséretét és az ének előcsalta az elöljáró atyát és a testvéreket, akik a szentségi áldás után vendégül látták a fiúkat, felajánlva nekik mindent, amijük az éléskamrában még volt: kenyeret, sajtot, bort és gyümölcsöt. A fiatal zarándokok a fűre telepedve elfogyasztották, amit Szent Ferenc nagylelkű fiai felkínáltak nekik, így folytatni tudták útjukat.
És ahogy nem mulasztott el egy lehetőséget sem, hogy meglátogassa a Mária kegyhelyeket, ugyanígy nagy ünnepélyességgel ünnepelte a Mária-ünnepeket, amelyeket jellemzően október hónapban ülnek meg azon a vidéken. Ezek az ünnepek olyanok, mint egy imádság szemei a szent olvasón a becchi Rózsafüzér kápolnában; az odaadás kifejezői Mária iránt, ugyan azé a tiszteleté, amely Don Boscót, mint fiatal diákot vezette fel szülőföldje dombjára, a castellói Madonnához.
Mai őszi séták
Don Bosco szülőföldjén, Colle Don Bosco környékén, Monferrato körzetben elhatározták, hogy újra felélesztik a szalézi lelkiség részét képező „őszi sétákat”. Térképeket nyomtattak, amelyek segítségével az ide látogató zarándokok újból meg tudják majd ismételni azokat a sétákat, amelyeket Don Bosco 1861-62 között tett a környéken az oratórium fiataljaival. Ezeket az "őszi sétákat" manapság is megrendezik. A résztvevők különböző távokat tesznek meg gyalog, az útvonalak mentén pedig információs táblák jelzik egy-egy helyszín érdekességeit, jelentőségét. Don Bosco mai útjai a 19. század szentjének fontos örökségéhez tartoznak. Többszáz kilométeres jelzett utat lehet követni Piemont-szerte és már okostelefon alkalmazásként is megjelent egy útmutató Don Bosco őszi sétáihoz túrázók számára. Ez összesen 165 kilométernyi útvonalat jelent Torino központjától a Becchiben levő szalézi szentélyig, a Szentek Országának szívében.
biesseonline.sdb.org/lastampa.it/Szaléziak.HU