Főoldal / Szalézi világ / Hagyjuk, hogy Isten mosolya meglepjen bennünket - a rendfőnök decemberi üzenete
Hagyjuk, hogy Isten mosolya meglepjen bennünket - a rendfőnök decemberi üzenete
2021-12-11 Szombat | #Szalézi világ | KIEMELT | ARCHIVÁLT
Szeretettel köszöntelek benneteket, kedves barátaim, a címben található gondolattal, amelynek nem én vagyok a szerzője, hanem Ferenc pápa. Ő a tavalyi év karácsonyán, amikor a Szentszék alkalmazottainak családjait köszöntötte, választotta a mosolyt üzenetének központi témájául. Nagyon fontos ez manapság, amikor igencsak híján vagyunk a mosolynak, mert híján vagyunk a humánus és tiszteletteljes befogadó hozzáállásnak is.
Gyakran gondolkodom ezen az ellentmondásos helyzeten: mint emberiség, tisztában vagyunk azzal, hogy a kedvesség, a tiszteletteljes viselkedés, az odafigyelés, a szolidaritás, az életünk különböző területein megélt szeretet mélyen megtölti szívünket, ugyanakkor a társadalom szintjén, mint emberi, vallási, nemzeti csoportosulások nehezünkre esik megvalósítani, közösséget alkotni a népek között, egységesíteni az erőket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy emberibbé legyünk.
Ez nemcsak a „nagypolitika” vagy a „makroekonómia” szintjén és kérdéseiben van így, ahol gyakran ellentétes érdekek feszülnek egymásnak, hanem jelen van a családok, testvérek, szülők stb. között is.
Mind tudjuk, hogy így van.
Nos, bár mindennek tudatában vagyunk, a karácsony, Urunk Jézus Krisztus születése, Isten Fia, emlékeztet minket, hogy a megváltást kaptuk, ajándékba kaptuk. Folytatnunk kell az ő munkáját és egy olyan világot kell létrehoznunk, amelyben Isten mindig jelen van és körülvesz szeretetével. Persze olykor ez nehéz, mert ha van valami, ami teljesen a miénk, az a szabad akaratunk: szabadságunkban áll teremteni és pusztítani, építeni és rombolni, hozzáadni és kivonni, és így haladunk előre egy jobb emberiség felé, habár néha úgy tűnik, hogy inkább hátrafelé lépegetünk, nem előre.
Azt kívánom nektek erre a karácsonyra, amikor a Covid fenyegető jelenlétével kell együtt élnünk, engedjétek, hogy meglepjen minket Isten mosolya, amely sok egyszerű dolgot jelent.
Tekintsünk a gyermekekre: mosolyuk elbűvöl minket, és szívünk megtelik szeretettel ennek az őszinte és ártatlan gesztusnak a láttán.
Jézus Isten mosolya – mondja Ferenc pápa –, mert azért jött, hogy közvetítse felénk az Atya szeretetét. Üzenetét Mária és József befogadták, akik felismerték mosolyában Isten irgalmasságát, ami mindenkihez szól, aki várja a Messiást.
És mi idén Karácsonykor, Isten Fia előtt, aki emberré lett, érezhetjük, hogy Benne Isten ránk mosolyog, és rámosolyog az egész világon a szegényekre és mindazokra, akik várják az üdvösséget, akik várnak egy testvériesebb világot, egy világot, ahol nincs háború és erőszak, ahol minden férfi és nő méltósággal élheti istengyermekségét.
Imaszőnyeg Valdoccóban
Néhány héttel ezelőtt láttam valamit, ami nagyon megérintett. Valdoccóban voltam, délután három óra volt. Épp átmentem az udvaron, amikor egy árnyék magára vonta a figyelmemet. Megnéztem közelebbről és azt láttam, hogy egy fiatal imádkozik az árkádok alatt, Don Bosco szobái közelében. Muzulmán volt. Leterítette a szőnyegét a padlóra Mekka felé, letérdelt, majd felállt vallásának rítusa szerint.
Nem az ‘ő Istenével’ kommunikált, hanem az Egyetlen Istennel, oly módon, ahogy azt a hite kifejezi. Nagyon összpontosított az imájára, nem aggódott amiatt, hogy ki jár arra és biztos, hogy nem vette észre, ahogy én (maximális tisztelettel) nézem őt.
Véletlenül épp akkor léptem ki a Pinardi kápolnából, ahol a Legszentebb Szentség, az Úr Jézus van jelen az Eucharisztiában, egész nap kitéve az oltárra, és olyan szépnek találtam, hogy ugyanaz az árkád, ahol Don Bosco oly sokszor együtt imádkozott a fiaival, most ennek a muzulmán fiatalnak az imáját fogadja be. Mert Isten mosolya mindenkinek szól ezen a földön. Mindnyájan az ő szeretetének és teremtésének a gyümölcsei vagyunk.
És pont, mint a valdoccói árkádsor, a szalézi házak az egész világon minden nap több tízezer fiút és lányt fogadnak be, különböző vallású fiatalokat, mert ott, a szalézi házban, az életre készülnek föl, fejlődnek emberségben és hitben, ahogy azt a család, a törzs vagy az etnikum éli meg, de mint az egyetlen Isten gyermekei.
Ezért, kedves barátaim, karácsonyi jókívánságaimat azzal az emberséggel és hittel adom át nektek, amivel csak rendelkezem. És mindnyájatokat arra kérlek, hogy legyetek azok között, akik hiszik, hogy a világnak szüksége van a mi kis hozzájárulásunkra egy olyan emberiségért, amelyik leginkább hasonlít arra, amit Isten megálmodott számunkra.
Szent karácsonyi ünnepeket kívánok a Pápa szavaival:
„Vigyétek el ezt a jókívánságot haza a szeretteiteknek, különösképpen a betegeknek és időseknek: hogy érezhessék mosolyotok simogatását. Minden mosoly egy simogatás. Mosolyogni annyit tesz, simogatni; simogatni a szívünkkel, a lelkünkkel. És maradjunk egységben az imában!”
Isten áldjon meg benneteket, hogy szent és csodálatos karácsonyotok legyen!
Fordította: Szabó Judit
Szaléziak.HU
