Január 30., 9. NAP: IMA A LELKEK ÜDVÉÉRT (ISTEN ORSZÁGA)
Szentírási részlet:
„Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért.” (Jn 10,10-17)
Gondolatok:
Boldog Rua Mihály, aki igen közel állt Don Boscóhoz, ő hagyta ránk a Szent rövid, de igen pontos jellemzését: "Don Bosco egy lépést sem tett, egy szót sem mondott, áldását sem adta olyan kezdeményezésre, ami nem a fiatalok megmentésére irányult. Ugyan eltűrte, ha mások vagyont gyűjtöttek, élvezeteket hajhásztak, megbecsülésre vágytak, az ő szíve viszont kizárólag a lelkek előtt állt nyitva. Tettei és szavai egyaránt tükrözték jelmondatát: „Da mihi animas, cetera tolle! Lelkeket adj nekem, Uram, minden mást vegyél el!”"
Don Bosco szerint ez a legtöbb, amit emberként tehetünk: higgyünk és tegyünk meg mindent az üdvösségért! A papságról alkotott véleménye is a lelkekért való buzgólkodásról tanúskodik: „Aki a papi hivatást választja, átadja magát az Úrnak, s attól fogva semmi másra nem vágyakozhat a világon, mint hogy mindent Isten nagyobb dicsőségére tegyen és a lelkek javára munkálkodjék.”
Fohász:
Mennyei Atyánk! Segíts minket, hogy kitartóan, a nehézségek ellenére is mindig a Veled való találkozás reményében tudjunk cselekedni. Tetteink, imáink és gondolataink is tükrözzék Hozzád való hűségünket.
Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...
Bosco Szent János, könyörögj érettünk!
Szalézi Hivatáspasztoráció/Szaléziak.HU