Főoldal / Magyar Tartomány / Napról napra Don Boscóval - Különös segítség a vizsgáknál
Napról napra Don Boscóval - Különös segítség a vizsgáknál
2022-01-12 Szerda | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Amikor a tanítási időszak a végéhez ér, és közelednek a vizsgák, egyre rosszabbul érzi magát az ember, különösen, ha a könyveit bújócskára használta, a szótárral meg szórakozott.
Mit lehet ilyenkor tenni? Elkeseredni? Kiugrani az ablakon? Erre az állapotra nincs igazán jó orvosság. Talán leginkább imádkozni lehet, na meg nekiállni tanulni.
Imádkozni? De kihez? Bár az Úr és Szűz Mária a Bölcsesség Széke….
Gimnáziumi tanulmányainak negyedik évében derült ki, hogy Jánosnak az okosságán és a memóriáján kívül van egy rejtett és rendkívüli képessége, ami segítségére volt.
Egyik éjjel például azt álmodta, hogy a tanító kiadta a feladatot az osztálynak, és ő nekilátott megcsinálni. Amint felébredt, leírta a feladatot latinul, és nekiállt a fordításának. Reggel a tanár kiadta a feladatot az osztálynak …. ugyanazt, amit János megálmodott. Lefordította szótár nélkül. A tanító kérdésére nyíltan bevallotta neki, hogyan történt, és ezzel nagy bámulatba ejtette.
Egy másik alkalommal olyan hamar adta be a dolgozatát, hogy a tanító lehetetlennek tartotta, hogy a fiú ilyen rövid idő alatt megbirkózott a szövegben lévő sok nehézséggel. Megkérte, hogy vigye ki a piszkozatot is. Akkor érte a következő meglepetés: ő ugyanis a feladatot előző este állította össze, de csak a felét adta ki kidolgozásra. János füzetében viszont az egészet benne találta. Mi történt hát?
Mit lehet ilyenkor tenni? Elkeseredni? Kiugrani az ablakon? Erre az állapotra nincs igazán jó orvosság. Talán leginkább imádkozni lehet, na meg nekiállni tanulni.
Imádkozni? De kihez? Bár az Úr és Szűz Mária a Bölcsesség Széke….
Gimnáziumi tanulmányainak negyedik évében derült ki, hogy Jánosnak az okosságán és a memóriáján kívül van egy rejtett és rendkívüli képessége, ami segítségére volt.
Egyik éjjel például azt álmodta, hogy a tanító kiadta a feladatot az osztálynak, és ő nekilátott megcsinálni. Amint felébredt, leírta a feladatot latinul, és nekiállt a fordításának. Reggel a tanár kiadta a feladatot az osztálynak …. ugyanazt, amit János megálmodott. Lefordította szótár nélkül. A tanító kérdésére nyíltan bevallotta neki, hogyan történt, és ezzel nagy bámulatba ejtette.
Egy másik alkalommal olyan hamar adta be a dolgozatát, hogy a tanító lehetetlennek tartotta, hogy a fiú ilyen rövid idő alatt megbirkózott a szövegben lévő sok nehézséggel. Megkérte, hogy vigye ki a piszkozatot is. Akkor érte a következő meglepetés: ő ugyanis a feladatot előző este állította össze, de csak a felét adta ki kidolgozásra. János füzetében viszont az egészet benne találta. Mi történt hát?
János nyílt ártatlansággal elárulta, hogy megálmodta.
Emiatt és más hasonló esetek miatt társai úgy emlegették: „Az álmodó.”
(vö. Memorie Biografiche, I. 253.)
Forrás: Michele Molineris - Napról napra Don Boscóval, Don Bosco Kiadó 2008
Szaléziak.HU
