A felső-olaszországi Cavagliában működő első magyar szalézi intézetet első szent királyunkról "Szent István Magyar Intézet"-nek, illetve "Stephaneum"-nak keresztelték el. Segítő Szűz Mária és Szent István királyunk pártfogása alatt az itt töltött 12 év után a magyar szaléziak 1913-ban telepedtek le Magyarországon, és működésük első tizenöt esztendejében bármennyire viharos politikai szelek fújtak is, nagyon szépen fejlődtek.
Miután a Szent Őrangyalokról nevezett rendtartományt a rendfőnök 1926-ban szétválasztotta, a magyar szalézi intézetekből Szent István király égi pártfogásával önálló magyar vizitartóriát, félprovinciát szervezett, majd ez 1929-ben önálló tartománnyá alakult, ismételten Szent István király védnöksége alatt.
Szent István király tiszteletére szentelték a Clarisseum templomát is. Az eredetileg kápolnaként funkcionáló templom Ybl Miklós francia-román stílusú, impozáns épületegyüttesének tengelyében áll. A főoltár feletti festmény Kestler József alkotása (Wien, 1885), Szent István királyt jeleníti meg, amint felajánlja a koronát a Szűzanyának.
Szent István királynak, aki valóban sziklára épített hitet és hazát, vajon mivel kellett megküzdenie, és ahol ő Krisztusra épített, az milyen küzdelmet jelent a mai napon, a mi életünkben?
A nyitó képen Szent István király a balassagyarmati Don Bosco templom egyik üvegablakán.
Szaléziak.HU